Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások

156 mondja: „A betegségi biztosításra kötelezettek és az önkéntes tovább fizetéssel biztosítottak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat a népjóléti és mun kaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A rendelet a 129—132. §. rendelkezései alól ki­vételeket tehet és az idézett §-okban foglalt rendel­kezéseket módosíthatja. Ezt a bejelentést szabá­lyozza az előbbi rendelettel egy napon, dec. 15-én kelt 6000. sz. rendelet, amely a bejelentés elmulasztásá­nak következményeit nem mondja, mert arra szük­ség nincs is, hiszen a 129. §. szabatosan körülírja azt. Az 1928:XL. r. t. 122. §-a szerint is a bejelentésre vonatkozó szabályzatot a népjóléti miniszter ren­delettel állapítja meg, amelyben a 114—121. §-ok rendelkezései alól kivételeket tehet és az idézett szakaszok rendelkezését módosíthatja. E törvény­hely azonban a jelen esetben — lévén betegsegé­lyezésről szó — nem jöhet figyelembe. A hivatkozott 134. §. nem ad felhatalmazást a miniszternek arra, hogy a 129. §-ban meghatározott megtérítési kötelezettsége a betegségi biztosítás kö­rén kívül elkövetett késedelmes bejelentések elmu­lasztásának jogkövetkezményére tehesse főleg akkor, amikor az alkalmazottat a munkaadó egyébként szabályszerűen már bejelentette, az újabb bejelen­tés pedig az alperes részére könnyíti meg a tagok nyilvántartását és járulékok kivetését, ennélfogva az alperes határozatának jogalapját képező rende­letnek ezt a rendelkezését ilyen irányú törvényes felliatcdmazás hiányában kötelező jogszabályként nem fogadta el, a felperes jogalappal bíró kerese­tének helyt adott, a fizetési kötelezettség alól felmen­tette, s mint pervesztest, a Pp. 425. §-a alapján perköltség viselésére kötelezte." Végezetül szól kell emelnünk a jogszabályoknak visszaható erővel való mindgyakoribb felruházása miatt is. Jus est norma agendi -— idéztük fentebb. De hogy lehet a jog normája és helyes normája cselekvésünk­nek, ha a jogügylet létrejöttekor egész más jogszabá­lyok az irányadók, mint akkor, amidőn a jogügylet el­bírálás alá kerül. A visszaható erővel való felruházás csak a legkivételesebb esetekben engedhető meg, de hogy bíróság előtt fekvő, részben már betárgyalt ügyekre nézve egy újonnan mégjelent rendelet irányadó lel les­sen, a közjog előttünk eddig ismert szabályaival merő ellentétben áll. dr. Katona (iábor

Next

/
Thumbnails
Contents