Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 4. szám - Közjog ellenes jogszabályszaporítások
153 hogy a Kt. 100., illetve 103. §-ai esetében a vétkes társ, ha, a méltányosság így kívánja, nem követelhet felszámolást, hanem csupán a Kt. 10Ő. és 106. §-ainak megfelelő végkiegyenlítést kap, úgy, mintha a társaságból kilépett volna. Ennek az elvnek az alkalmazása, még ha a csendes társaságot nem tekintjük is társaságnak, annál kevésbé ütközhetik legyőzhetetlen elméleti nehézségbe, mert a német H. G. B. 142. §-a hasonló szabályozást tartalmaz. „Sind nur zwei Gesellschafter vorhanden, so kann, wenn in der Person des einen von ilmen die Yoraussetzungen vorliegen, unter welchen bei einer grösseren Zahl von Gesellschaftern seine Ausschliessung aus der Gesellschaft zulássig sein würde, der , andere Gesellschafter auf seinen Antrag von gerichte für berechtigt erklárt wérden, das Gescnáft olme Liquidation mit Aktiven und Passiven zu übernehmen." A mai nehéz gazdasági viszonyok ennek a problémának különös aktualitást kölcsönöznek, mert minden egyes vállalat fennmaradása néhány existentiát jelent. Az általános gazdasági viszonyokat pedig legfelsőbb bíróságunk mindig, igy pl. az ingatlan tulajdonközösség megszüntetésénél, bölcsen mérlegelte; helytelennek véljük tehát tisztán dogmatikai okoból életképes vállalatokat felszámoltatni. Dr. Kronstein András. )(Közjog" ellenes jogszabályszaporítások. Just est norma agendi. Ahhoz azonban, hogy a jogszabályok tényleg normái legyenek cselekvéseinknek, elsősorban az szükséges, hogy a jogszabályokat az állampolgárok ismerjék, másodszor pedig ha ismerik, hogy az a meggyőződés éljen bennük, hogy ehhez a jogszabályhoz azért kell alkalmazkodni, mert ezt a jogszabályt az a hatalom bocsájtja közre, amely hatalmat a közjogi jogszabályok jogszabály alkotásra feljogosítottak. Hiába írjuk elő, hogy az ignorantia juris semper nocet ha a jogszabályt a közönség nem ismeri, ha az nem mehet át a köztudatba és nem lehet igazi normája cselekvéseinknek. A Kúria elnöke, a Budapesti Ügyvédi Kamara jelentése hiába hangoztatják, hogy a jogszabályok szertelen szaporítása jogbizonytalanságot teremt, és hiába hangoztatjuk, hogy a jogszabályok inflációja természetszerűleg jogszabályok értékének devalválódását vonják maga után, nap-nap után nemcsak új törvények látnak napvilágot, hanem rendelet-rendeletre jelenik meg. Ha a fentebb említett magasabb szempontoknál fogva veszélyesnek kell tartanunk általában véve az