Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - A biztosítási végrehajtás közigazgatási eljárásunkban

146 sári ez a követelés megszületett. A másik konstruált eset. Jegyességi viszony tartama alatt az egyik jegyes költekezéseket eszközölt, amelyek a másik jegyesnek jogtalan visszalépése folytán a H. T. 3. §-a alapja értelmében visszatérítendő. Ha a költekezés, mondjuk 1920-ban, a visszalépés pedig hosszú jegyesség után, 1923-ban történt, úgy a jogi helyzet az, hogy 1920-ban a költekezés jogilag közömbös tény volt, amelyből a költekezőnek kövételése nem támadt, a követelés csak a jogtalan visszalépés következményekép, tehát a jogtalan visszalépés időpontjával keletkezik. A valorizáció szempontjából a kezdőpontot nyilván itt is vissza, kell vetíteni a követelés keletkezését megelőző időre, arra az időpontra, amikor a költekezés valójában történt. A nemzetközi magánjog területén számos vonatkozásban ismert vita kérdés az itt kialakuló helyzet, amikor t. i. valamely jog keletkezéséhez szükséges több tényállási rész időbelileg elszakad egymástól és előáll az a helyzet, amit Frankenstein kitűnő kézikönyvében unvollendete Standbestendének nevez. A visszkereseti igény tényállása ugyanilyen időbeli szétszakítottságot mutat. Ez az idői szétszakítottság vonja, maga után azt a fent vázolt jelenséget, hogy bizonyos vonatkozásokban a jogok elbírálása, kell, hogy visszanyúljon a jog keletkezése (teljes tényállásának befejezettsége) előtti időre. Az ex tunc kategóriával való operálás azonban még nem fejti meg a helyzetet, mert extunc hatások beállása előfeltételezi a tényállás beteljesedését és csak annyit jelent, hogy a tényállás beteljesedése után bizonyos hatások korábbi időre nyúlnak vissza. De éppen a Kúria megbeszélt esete mutatja, hogy a még be nem teljesedett tényállás esetére is, amikor a jog még nem is született meg, a jogi oltalom aktualitása adva lehet, sőt amint a Kúria mutatja, jogi oltalom a még nem keletkezett jognak is adható. B. S. A biztosítási végrehajtás közigazgatási eljárásunkban. A közigazgatási végrehajtás rendeltetésében és az egész eljárásban való sorrendi ejhelyezettségében a magánjogi végrehajtással nagyjában azonos ugyan, de a közigazgatási eljárásnak magában a közigazgatási anyagi jóban rejlő rendeltetése folytán attól igen sok tekintetben el is tér. A közigazgatási végrehajtás során a kötelezettségek teljesíttetésének a módja, a megelőző eljárás célja, ennek kapcsán a határozat tartalma szerint igen sokféle lehet, mégis már első tekintetre két fő typus bontakozik ki előttünk, ezek: a fizikai kényszer alkalmazása a kötelezett fél személye ellen és a kötelezett fél vagyo-