Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Vétel tulajdonjog fenntartásával a mai jogban és a M. M. T.-ban

138 JOGGYAKORLAT 7 Vétel tulajdonjog fenntartásával a mai jogban és a M. M. T.-ban. A pactum reservati clominiit a római jog még nem ismerte, a panclecta jog termelte ki. Elismerése az irodalomban, joggyakorlatban és a különböző törvényhozásokban1 sokáig késett, részleteinek szabályozása ma is sok tekintetben vitás. A magyar jog is sokáig a tagadás álláspontjára helyezkedett e jogintézménnyel szemben, és a tulajdonjogfenntartását — a vételügyletnek egyébként való éryénybentartása mellett — érvénytelennek tekintette-2 így a Kúria 1885. évben 8795. szám alatt hozott ítéletében: „Felperesnek azon állítása, hogy az ingó a C. alatti szerint csak akkor ment volna át vevő feltétlen tulajdonába, ha az összes vételár lefizettetett, mint az adásvételjogi természetével ellenkező figyelembe nem vehető".3 Az utóbbi évtizedek kereskedelmi forgalmában azonban az élet szüksége4 végül is elismertette és jogintézménnyé fejlesztette. Természetesen a magánjogi törvénykönyv javaslata is foglalkozik vele. Hogy azonban a javaslat idevonatkozó szabályainak teljességét, helyességét és célszerűsé1 A szász polgári törvénykönyv talán az első, amely kodifikálta, azonban az denaturáltan hozta forgalomba, törvényi kötelező értelmezéssel az eladott dolog tulajdonának fenntartását ingó jelzálog jognak minősítette: Das Vorbehalt des Eigentumreehts zur Sicherung einer Forderung ist als Vorbehalt eines Pfandrechts zu betrachten." 2 Bár ideiglenes Törv. Szab. 149. §: A vevő oly szerződés alapján, amelyben a tulajdonjog részére leendő átruházása a feltételek teljesítésétől van felfüggesztve, a tulajdonjogot önjavára előjegyezheti." „Ez nem egyéb, mint pactum res domini kodiíikátiója." (Szászy—Sehwarcz: A tulajdonjogfenntartás hatálya, 1886.) 3 Ez ítélet indokolása lényegében két érvre hivatkozott: 1. Az átadás vétel címén történt, a vétel címén történt átadás pedig tulajdont szerez, — (tehát összetévesztette a kötelmi ügyletet az azt perfektuáló dologi ügylettel). 2. A véletlen kár nem az eladót, hanem kétségtelenül a vevőt terhelné, ami pedig csakis a megvett dolog átvételével szerzett tulajdonjognak következménye, (az okozatot okul előlegezte és sajátságosképpen épp ellenkező értelemben, mint ahogyan később a veszély viselése tekintetében a joggyakorlat alakult). 4 Schuster Rudolf: Veszélyviselés a tulajdonjog fenntartással kötött jogügyleteknél (1919.) közli Krükmann statisztikáját, amely szerint Németországban egy év alatt 1,258.000 ilyen ügyletet kötöttek.