Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Vétel tulajdonjog fenntartásával a mai jogban és a M. M. T.-ban

138 JOGGYAKORLAT 7 Vétel tulajdonjog fenntartásával a mai jogban és a M. M. T.-ban. A pactum reservati clominiit a római jog még nem ismerte, a panclecta jog termelte ki. Elismerése az iro­dalomban, joggyakorlatban és a különböző törvényhozá­sokban1 sokáig késett, részleteinek szabályozása ma is sok tekintetben vitás. A magyar jog is sokáig a tagadás álláspontjára he­lyezkedett e jogintézménnyel szemben, és a tulajdonjog­fenntartását — a vételügyletnek egyébként való éryény­bentartása mellett — érvénytelennek tekintette-2 így a Kúria 1885. évben 8795. szám alatt hozott ítéletében: „Felperesnek azon állítása, hogy az ingó a C. alatti sze­rint csak akkor ment volna át vevő feltétlen tulajdo­nába, ha az összes vételár lefizettetett, mint az adás­vételjogi természetével ellenkező figyelembe nem vehető".3 Az utóbbi évtizedek kereskedelmi forgalmában azonban az élet szüksége4 végül is elismertette és jog­intézménnyé fejlesztette. Természetesen a magánjogi törvénykönyv javaslata is foglalkozik vele. Hogy azonban a javaslat idevonat­kozó szabályainak teljességét, helyességét és célszerűsé­1 A szász polgári törvénykönyv talán az első, amely ko­difikálta, azonban az denaturáltan hozta forgalomba, tör­vényi kötelező értelmezéssel az eladott dolog tulajdonának fenntartását ingó jelzálog jognak minősítette: Das Vorbehalt des Eigentumreehts zur Sicherung einer Forderung ist als Vorbehalt eines Pfandrechts zu betrachten." 2 Bár ideiglenes Törv. Szab. 149. §: A vevő oly szerző­dés alapján, amelyben a tulajdonjog részére leendő átruhá­zása a feltételek teljesítésétől van felfüggesztve, a tulajdon­jogot önjavára előjegyezheti." „Ez nem egyéb, mint pactum res domini kodiíikátiója." (Szászy—Sehwarcz: A tulajdonjog­fenntartás hatálya, 1886.) 3 Ez ítélet indokolása lényegében két érvre hivatkozott: 1. Az átadás vétel címén történt, a vétel címén történt áta­dás pedig tulajdont szerez, — (tehát összetévesztette a kötelmi ügyletet az azt perfektuáló dologi ügylettel). 2. A véletlen kár nem az eladót, hanem kétségtelenül a vevőt terhelné, ami pedig csakis a megvett dolog átvételével szerzett tulajdon­jognak következménye, (az okozatot okul előlegezte és sa­játságosképpen épp ellenkező értelemben, mint ahogyan ké­sőbb a veszély viselése tekintetében a joggyakorlat alakult). 4 Schuster Rudolf: Veszélyviselés a tulajdonjog fenn­tartással kötött jogügyleteknél (1919.) közli Krükmann sta­tisztikáját, amely szerint Németországban egy év alatt 1,258.000 ilyen ügyletet kötöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents