Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Szerzői jog és iparvédelem

135 X Szerzői jog és iparvédelem. Régi szerzői törvényünk életbeléptetése óta a szerzői produktumok terjesztésébe a technika kezd mindinkább erősbödő hangon beleszólni, míg végül az új meglepő megjelenési formák alkotásával káprázatos lendülettel viszi azt előre. Megszületik a film és a gramophon és a művészi munkák publicitása ezeknek a segítségével soha nem képzelt arányokat ölt. A modern törvényhozások sietnek mindenütt a szerzői érdekvédelmek további kodifikálásával és az új technikai alkotásokra szabott paragrafusokkal épitik tovább azt a monopolistikus jogelvet, amelyen a mai szerzői törvények legtöbbje felépül. Az 1908. nov. 13-iki u. n. módosított berni egyezmény 13. cikke kizárólagos jogot biztosít már a zeneművek szerzőjének arra, hogy megengedjék „ezeknek a műveknek átvitelét oly készülékekre, amelyek ily művek mechanikai előadására szolgálnak", továbbá, hogy megengedjék „az említett művek nyilvános előadását ilyen készülékkel"; a 14. cikk kizárólagos jogot ad „irodalmi, tudományos vagy művészeti művek szerzőinek arra, hogy műveiknek mozgófényképészeti utánképzését és mozgófényképészeti nyilvános előadását megengedjék". Az 1921: LIV. t.-c. már ennek a jogelvnek az alapján kibővíti a szerzői jog tartalmát. Üj szerzői törvényünk egyébként 6. $-ának 9. és 10. pontjaiban akként juttatja érvényre ezt a kibővítést, hogy szerzői jog bitorlásának minősíti a műnek a szerző beleegyezése nélkül történt átvitelét mechanikai előadás célját szolgáló készülékekre, valamint a műnek a szerző beleegyezése nélkül történt felhasználását mozgófényképészeti mű céljára. Miként látható szerzői törvényünk még a módosított berni egyezmény 13. cikkénél is messzebbmenően védi a szerzői érdeket, mert míg az utóbbi csak a zeneművek szerzőinek ad kizárólagos jogot, addig a szerzői törvény 6. §-ának 9. pontja általában „mű"-ről beszél. Új szerzői törvényünk azonban nem marad meg mindenütt a szigorúan „szerzői" munka védelménél, hanem kiterjeszti ezt a védelmet olyan tevékenységre is, amely semmiképpen nem nevezhető alkotói, tehát szerzői tevékenységnek. A törvény 8. §. pl. amely a 76. §. szerint a mozgófényképészeti termékekre is alkalmazandó — az eredeti művel egyenlő védelemben részesíti „a mechanikai előadás céljára szolgáló művészi tevékenységgel járó alkalmazásokat is". Művészi tevékenység alatt itt az előadó vagy játszó művésznek a mozgófényképező vagy gramophonfelvevő gép előtti produktiója értendő, amely a filmen vagy a lemezen megörökítést nyer és ezúton kerül forgalomba és nyilvános előadásra. — Az előadó művésznek ez a tevékenysége sem tágabb sem szűkebb értelemben véve szerzői tevékenységnek nem tekinthető, a törvény azonban mégis a szerző monopolisztikus jogaival ajándékozta őt meg, amiáltal kétségtelenül rést tör