Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4. szám - Szóbeliség és irásbeliség a perrendtartási novella tervezetében

129 JOGALKOTÁS Szóbeliség és írásbeliség a perrendtartási novella tervezetében. Az igazságügyi kormány az igazságszolgáltatás racionalizálása és egyszerűsítése jegyében perrendtartási novellatervezetet készített. Jelen fejtegetésemben a tervezetnek a szóbeliség és írásbeliség elve szempontjából jelentős rendelkezéseit ismertetem és bírálom. Mivel a tervezet még nem forog közkézen, az elvi bírálat előtt röviden ismertetem a tervezet ama rendelkezéseit, amelyek értekezésem keretébe vágnak. A Tervezet (rövidítve: T.) 11. §-a kimondja, hogy az előkészítő iratnak csak tényállításokat, bizonyítékokat és kérelmeket szabad a legnagyobb rövidséggel tartalmazni, jogi fejtegetések mellőzésével. A meg nem felelő előkészítő irat költségét nem szabad megállapítani A 12. §. megszorítja a Pp. novella (1925:VIIL t.-c.) 5. §-ában szabályozott előkészítő iratváltást a járásbírósági eljárásban és csak számadási, vagyonelkülönítési és hasonló perekre szorítja. A T. 13. §-a egyszerűbb esetekben az ezer pengőn aluli és szegényjogos perekben a tanú kihallgatása végett a községi bíróság megkeresését is lehetővé teszi. A 22. §. a fellebbezés kellékévé teszi azoknak az új tényeknek, bizonyítékoknak és nyilatkozatoknak előadását, melyeket a fellebbező fél elő akar adni. A T. 25. §-a a fellebbezési eljárásban az előkészítő iratot válasziratnak nevezi el, úgy mint a nyilvános előadásos fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban eddig és szintén kötelezővé teszi benne a fellebbező ellenfele által felhozandó új tényállítások, bizonyítékok és nyilatkozatok közlését. A T. 28. §-a a Pp. 498. §-a helyett, mely a fellebbezési tárgyaláson a pernek a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai közt való újbóli tárgyalását rendeli el, kimondja, hogy az előadó előterjesztése után a felek szóval indokolhatják kérelmeiket (tehát nincs újbóli tárgyalás!), de csak olyan tényeket, bizonyítékokat és kérelmeket lehet figyelembe vonni, melyeket a felek az elsőbírósági eljárásban vagy a fellebbezésben és a válasziratban felhoztak. Fejtegetésem anyagának rövid ismertetése után rátérek a rendelkezések elvi bírálatára. A Pp. a szóbeliség és közvetlenségnek nagy elveit valósítja meg a gyakorlati követelmények figyelembevételével. Xem viszi az elveket tisztán keresztül csak az