Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

22 anyagi következményei (Kovács: A Pp. magy. II. kiadás 411. §-hoz XIY. jegyzet) — a feleknek tehát módot kell nyújtani, hogy az indokolás ily tartalmú része ellen felebbvitellel élhessenek. Az' indokolásnak osak ezen ^ részei birnak „határozat jellegével". Az a kérdés, vájjon az életközösség visszaállítására- irányuló felhívás komoly volt-e, tiszta ténykérdés s az erre vonatkozó megállapítás nem dönti el a keresetbe vett jogot: a h á za s-s ág f elbont ását. Fellebbezés kijavítása. Az ítélet ellen B. és Fia budapesti cég élt fellebbezéssel, melyet a felebbezési bíróság azért utasított vissza, mert azt perben nem állott fél nyújtotta be. A Pp. 140. §. utolsó bekezdése szerint egyéb beadványokra, jelen esetben a felebbezésre is alkalmazandó Pp. 140. §. értelmében, ha felperes a keresetlevélben nem terjesztette elő azokat az adatokat és okiratokat, ameyek a bíróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek a megállapítására szükségesek, vagy ha a keresetlevél egyéb pótolható hiányok miatt, különösen a felek vagy az ügy hiányos megjelölése stb. miatt idézés kibocsátására nem alkalmas, az elnök a keresetlevelet rövid határidő kitűzése mellett •kijavítás végett visszaadja. A kitűzött időben kijavított keresetlevél ugy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva. A jelen esetben, a most hivatkozott eljárás mellőzésével utóbb, a felebbezési tárgyaláson alperes felebbezését akként javította ki, miszerint felebbezését B. részéről beadottnak kérte tekinteni. A kijavítás következtében most már a felebbezési a Pp. 140. §. 5. bekezdése értelmében ugy kell tekinteni, mintha az eredetileg helyesen B. részéről adatott volna be. Ennélfogva jogszabályt sért a felebbezési bíróságnak az a döntése, melyben a kijavított felebbezést, a most idézett Pp. rendelkezése dacára visszautasitotta. (Kúria P. VII. 517111929. — 1929. november 27-én.) Nagy gyakorlati érzékkel oldja meg a Kúria e mindennapos kérdést. A Pp. intézkedéseinek, szellemének és a méltányosság követelményeinek egyaránt megfelel, hogy a peres fél nevének nyilváiwaló elvétése vagy elírása ne járjon súlyos perjogi következményekkel. A jelen esetben ez annál inkább helyes volt, mert B. volt a ,,B. és fia'k cég egyedüli tulajdonosa.