Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

12 ségqkkel az alperes államkincstárra szállván át, a kir. kincstár, mint a vagyon megszerzője a jogelőd tartozásáért az átvett vagyon értékéig felelősség (jel tartozik, őt tehát függetlenül a felhívott törvény 6. §-ának rendelkezéseiül, a vagyon megszerzésével egyidejűleg beállott adósság átszállás folytán az előbbi adási terhelő azonos felelősséggel az életjáradék kiszolgáltatásának kötelezettsége is terheli. Már pedig az 192S. évi XII. t. c. 15. §-a értelmében a családi jogon alapuló pénztartozása}: át ért éh-élésének gróf K. M., mint a felperes előző adósával szemben is helye lett volna, a felperes ennélfogva a követelés átértékelése iránt keresetét az alperes, mint az előbbi helyébe lépő uj adós ellen is jogszerűen megindíthatta. (Kúria P. III. 118911924.) Az 1928. évi XII. t, c. 6. §-a alapján nem esik átértékelés alá az államnak, a törvény hatóságnak és a községnek „bármely magánjogi pénztartozása". A kivételeket a törvény 7. §-a szabály ózza. Szószerint véve tehát az esetben sem lenne átértékelésnek helye, ha más adós vagyona terheivel szállott a kincstárra, mert ez esetben is a kincstárnak magánjogi tartozásáról van szó a hitelezővel szemben. A fenti Ítéleteikben kifejezésre jutó elv, megszoritóan magyarázza a 6. §-t éis kimondja, hogy ha a kincstárra olyan vagyon száll át, melynek egyes tartozásai az eredeti adóssal szemben átértékelés alá estek, a kincstárral szemben épen ugy követelheti a hitelező az átértékelést, amint az elözö adóssal széniben. A döntés helyes és méltányos, a hitelezőt nem. lehet kedveizőtlénebb helyzetbe hozni az átszállás által. Több hasonló határozat van különösen a második esetben is emiitett közismert hazaárulás! per folytán a kincstárra há.raimlott hitbizománnyal kapcsolatban. Ezekben az esetekben egy további érdekes kérdés merülhet fel: vájjon a hazaárulók va^gyoná felelősség alapján való átszállás magánjogi vagy közjogi jogcímen alapul-e 1 Mivel a kincstár kedvezményes elbánásának alapja az államnak a háború terhei folytán való elszegényedése, oly esetben, mikor a kincstár a háború után értékálló vagyont kapott, e kedvezmény okai fenn nem forognak. Magánjogi csábítás. Az 1907. XLV. t. c. 3. §. utolsó bekezdése értelmében a 15—16 éves kiskorú felperes az alperesnek házi fegyelme alatt állott és az alperes ebből folyóan a 18 éven alóli kiskorú felperes erkölcsi fejlődésére és sértetlenségére is felügyelni köteles volt.