Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher

114 A német jogi oktatás reformjával foglalkozó hosszú értekezés jelent meg- Grossmann lipcsei professzor tollából. Két olyan szempontot vet fel szerző, amely a megreformálandó jogi oktatásnál feltétlenül figyelembe veendő. Az egyik szorosabb összhang megteremtése a jogi oktatás és a gazdasági élet jelenségei között, a másik az elméleti jogi oktatásnak a teljes gyakorlati jogi oktatással való kiegészité-se, a hallgató megismertetése a jogi praxissal* a jogszolgáltatás eleven szerveivel, valamint azok működésével. Felemlíti a cikkiró, hogy a jog, mint eleven, átalakuló, a gazdasági viszonyokhoz és a mindenkori szociális követelményekhez hozzásimuló szabály, sem el nem választható, sem meg nem érthető, sem pedig nem fejleszthető helyes irányban a gazdasági viszonyok teljes és tökéletes ismerete nélkül. Ajánlja a köz- és nemzetgazdaságtannak részletesebb tanulmányozását, valamint az üzemtannak és kereskedelmi képzettséget nyújtó tantárgyaknak bevezetését. Amikor a német jogi oktaás törekvését csak helyeselhetjük, fájdalmasan kell megállapitani, hogy Grossmann professzor második óhajára, a gyakorlati jogi oktatás megvalósítására milyen égető szüksége van a magyar jogászoknak is, akik az egyetemeken ezt nagyobbára keservesen nélkülözni kénytelenek. Mikor dootori diplomáját kezébe kapja a jó-közepes magyar jogtudor (tisztelet a kivételnek), akkor azt még csak-csak tudja, hogy Gains Institutioja létezik, valamint azt is, hogy Nagy Lajosnak banderiális hadserege volt, de a polgári vagy büntető perben jóformán tökéletesen tehetetlen, nem tudja a Végrehajtási törvényt, a Csődtörvényt, rendszerint a Perrendtartás kevésbé mindennapibb részeit, és nem tud egyetlen nagyfontosságú döntvény vagy rendelet létezéséről sem. Mindenesetre jobb az, hogy a kezdő ügyvédjelölttel van ez igy, mintha a kezdő orvossal volna, mert amig utóbbinak az emberek életével kell számolni, addig előbbi működésével legfeljebb pénzüket vesztheti, vagy szabadságukat befolyásolhatja kedvezőtlenül és emellett még az is igaz, hogy a betegség halálos is szokott lenni, a perlekedés legtöbbször gyógyíthatatlan . . . segíteni mégis csak kellene a gyakorlati jogi oktatás, úgyszólván teljes hiányán nálunk is, még pedig minél előbb! . . . amint az orvostanhallgatónak sem csak azt kell tudni, hogy Aesculap botját milyen tőről metszette, hanem tudnia kell, látni és gyógyitani a beteget. dr Klár János. A Reichsgericht, ismét két igen érdekes döntvényt hozott az ügyvédséget illetően. Az első igy szól: „Az ügyvédi titoktartás nem kötelezi valamely szerződéskötésnél a szerződő fél ügyvédjét a másik szerződő féllel szemben oly körülményekre, melyekből az ügyvéddel szer-