Polgári jog, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2-3. szám - Biztosítási díj mint dologi teher
89 nagyvárosi közlekedés tényleg- csak Budapesten van és hogy annak szabályaira a vidéki közönséget előbb nevelni kell: és pedig a jognak, mint nevelőeszköznek, bevált fokozati sémája szerint mindenekelőtt közigazgatási (iskola, plakátok stb.) majd büntetőjogi (forgalmi kibágási eljárás gyalogjárókkal szemben) és csak legutoljára magánjogi uton; mert a nevelést mindjárt a legsúlyosabb szankcióval: az élet vagy testi épség elveszítéséből eredő magánjogi igények megvonásával kezdeni olyan jogpolitika volna, mely sokkal közelebb állana a „sumnium jus summa injuria" paradoxonjához, mint a legfelsőbb bíróságunk gyakorlatában mindig megnyilvánult ahhoz a mély szociális belátáshoz, mely egyik legnagyobb kul túrért ékünk. Ebben az összefüggésben, sajnos, semmiképen nem oszthatom dr. Breit Zoltán kitűnő cikkének azt a megállapítását, hogy birói gyakorlatunknak, a tárgyi felelősség kimélyitése helyett, az angol bÍróságok ama gyakorlata félé kell .,fejlődnie", mely „a nagy angol városok mai forgalma mellett már feltételezi, hogy a közlekedési balesetet a gyalogja ró okozta." A gépjármű baleseti kártérítési jog területén az angol jog felé való orientálódás a magyar jog szempontjából soha fejlődést nem, legfeljebb csak visszaesést jelenthetne, mert méltányosság, szociális belátás és humanitás szempontjából jogunk e téren ugy aránylik az angolhoz, mint Jnstinianus Hammurabiboz; e részben elég rámutatni arra. hogy angol jog szerint a gépjármű üzembentartója csak vétkességi alapon felel, a vétkessség bizonyítása a sérültet (!) terheli ós ha a gépjárművezető vétkessége nem kizárólagos, hanem a sérült oldalán is ..contributory negligence" mutatkozik, ugy nem kármegosztásnak van helye, mint pl. a német jogban, hanem a gépjármű üzembentartójának a felelőssége teljesei] elenyészik. Az angol példa, tehát igazán nem az az ideál, mely felé ..fejlődni" ambíciónk lehetne. Túlbecsüli Breit a gyalogjárók gondatlanságának szerepét is a körúti forgalmi balesetek területén. A hivatalos statisztikai adatgyűjtés* szerint Budapesten 1928-ban gépkoe-i- és motorkerékpárbaleset összesen 1466 fordult elő ós ezek körül a baleset oka 1137 esetben a vezető hibája volt, miig a gyalogjárók hibája mindössze 219 balesetet okozott: a balesetek 79%-áá tehát a gépjárművezetők hibája okozta, mig a gyalogjárók az összes balesetek alig 15%-át idézték elő. (Hasonló az arány a Budapesten történt összes körúti forgalmi balesetek — tehát nemcsak gépjárműbalesetek — terén Is; itt a járművek vezetői az összes balesetek csaknem háromnegyed részét, a gyalogjáró pedig mindössze 17.8%-át *Várszeghy János dr.: Közúti forgalmi balesetek Magyar; országon 1928^ben. Magyar Statisztikai Szemle VII. évf. 8. sz.