Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A nemi erkölcs a bíróság ítélkezésében

59 A nemi erkölcs a bíróság ítélkezésében. Közvédő voltam a budapesti kir. Ítélőtáblán. A tanács szemérem elleni bűncselekményeket tárgyalt. A döntéseknél természetszerűleg a nemi erkölcs körébe vágó kérdések is felmerültek. Különösen két eset ragadta meg a figyelmemet. Az egyikben kerités vétségéről volt szó. A ténybeli vitás pontokat itt mellőzöm és csak a jogi vitás kérdést emlitem fel. Az első büntetőnovella 43. §-a szerinti kerités vétsége csak akkor valósul meg, ha a sértett nő lmsz éven aluli és tisztességes. A felmerült esetben a sértettek már nem voltak érintetlenek, ágyassági viszonyban éltek már. Mint védő felvetettem a kérdést, hogy tekinthetők-e ezek a husz éven aluli lányok tisztességeseknek? A tábla a vádlottat az eisőbiróság Ítéletének megváltoztatásával ténybeli okoból felmentette, mindazonáltal az Ítélet kihirdetésekor az indokolásban fenti kérdésre is kitért és kijelentette,, hogy az a huszéven aluli lány, aki már nemileg nem érintetlen, még tisztességtelennek nem tekinthető, ha a társadalmi becsülésében és értékelésében lényegés változás be nem állott. A másik megkapó eset röviden a következő voli: Egy kereskedelmi irodatulajdonos felvett tisztviselőnőnek egy fiatal lányt. A lánynak udvarolni kezdett, illetve a többi tisztviselőnő előtt is szerelmi enyel&'ést folytatott vele, ölébe ültette, csókolgatta stb. A lány igen szemérmetlenül viselkedett. Egyszer egyedül maradtak és szerelmi játék közben ledobta a férfi a lányt a pamlagra és vele közösült a leány sikoltozása ellenére. A leány ezután, hogy magát rendbeli ózza mielőtt szüleihez hazamegy, felment a férfi hívására annak lakására, mig fehérneműjét kimosták, lefeküdt az ágyba és ott a férfi melléje feküdt és vele újítói közösült. A vád kétrendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettére irányult. Az eisőbiróság egy évi börtönre ítélte a férfit. A tábla ujabb bizonyítást rendelt és igy az ügy további sorsáról nincs tudomásom. A két eset és az elbírálásában felmerülő lélektani, erkölcsi és jogi nehézségek vezettek arra a gondolatra, hogy a bírói Ítéleteknek a nemi erkölcsre vonatkozó felfogását az egyes szórványos ítéletek alapján összefoglaljam. Az említett esetek közül az első mutatja a mai társa-