Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Megjegyzések a magánjogi codex-javaslathoz

53 magyarázat alapszempontjait; — a 6. §. az analógia jurist s a 7. §. végül annak kijelentésót tartalmazza, hogy a „törvény" kitétel alatt a eodex terminológiájában a törvényerejű szokás és „egyéb jogszabály" is értendő, hacsak kifejezett rendelkezések mást nem irnak elő. Ezek a „bevezető szabályok" részben nagy térfogain anyagot ölelnek fel, részben keveset mondanak. A tudománynak és a tvszéknek minden esetre tág teret és lehetőséget nyújtanak arra, hogy a codex taglalását általános jogtani fejtegetésekkel vezesse be. A „sok" a rövidreszabott hét szakasz tartalmi gazdagságára és sokfélcségére vonatkozik; a „kevés" viszont arra, hogy ez a gazdag tartalom több tekintetben fogyatékos maradt. Ez alól a benyomás alól alig vonhatja ki magát az olvasó, mikor az erkölcsi szabályok magasságán mozgó általános jogialapelvek, axiomaszerü kijelentések, óvatos fogalomkörülirások mellett az első hét §. a joghermeneutikával, analógiával és a kútfők tanának terminologikai jelentőségű vonatkozásaival is halmozódik. Szinte nehéz visszaszorítani ekként azt az önként jelentkező észrevételt, hogy a codextervezet, mikor a svájci törvénykönyv bevezető) cimét követendő például választotta: a bevezető szabályok ötleténél megállott s az abban manifestálódó törvényhozói gondolatot tovább nem fejlesztette. A javaslat ugyan mindjárt az 1. §-ban a svájci mintától eltér és a „személyiség" (jogalanyiság) fogalmát adja meg azzal az indirekt körülírással, hogy a., személyiséget a törvénynek jogképessé való kinyilvánítása teremti meg (hozza létre). „Annak leltet joga és kötelezettsége, akit a törvény jogképesnek — személynek nyilvánít". Ennek a jogképessé (tehát személlyé) nyilvánításnak egyik esete a 8. §. (az embernél és a méhraagzatnál), másik esete a 43. §. első mondata, mely a szóbanforgó jogi kvalitást az egyesületnek és alapítványnak adja, meg. Aralóban a codex „Prologus"-ának a személyiség fogalmával kell foglalkoznia s helvesen járt el a szerkesztő szortírozó tolla, mikor a svájci törvénykönyv hasonló kijelentését a személyjog köréből ide vette át. (L. svájci törvénykönyv Art. 11. 2-ik bekezdését.) Ezért a mi codex javaslatunk 8. §-a a svájci eodex 11. cikkénél technikai szempontból tökéletesebb is. A baj nem is ebben van, hanem abban, hogy a mi javaslatunk a „személyiség", „jogképesség" és „szerzöképesség" fogalmai körül meglehetősen homályba burkolódzik. A szóhangzat dacára is nyilvánvaló t. L, hogy a személyiség és jogképesség non egymást fedő fogalmak s hogy a „szerzöképesség" közbevetésével (1. §. 2. bekezdés) az 1. §. a jogok szerzésében