Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Alapitói részjegy, parts de fondateurs

293 zását rendeli. Eszerint pedig a román jogszabályok és ennélfogva valutavédelmi tilalom figyelmenkivül hagyásával alperes helyesen köteleztetett. Jó, ha a döntés jó, de még jobb, ha az indokolás is helyes. y\Alapitói részjegy, parts de fondateurs.A francia rész vénytársaságoknál már régebben is szokásosak voltak az alapitói részjegyek, különösen olyan esetekben, mikor a részvénytársasági);) bevinni szándékolt apportnak még nincs számokban kifejezhető értéke. A szabadalom, műszaki találmány, már szolgáltatott munka ellenében nem adnak részvényt, sem készpénzt, ha ez a vállalatot mindjárt kezdetben túlságosan megterhelné, de nem adnak elsőbbségi kötvényt sem. ha az apport jövedelmezősége és értéke még teljesen problematikus. Ezeket az alapitói részjegyeket szabályozza — a. szerződési szabadságnak egyébként tág teret engedő — 1929. január 25-iki francia törvény. Az alapitói részjegy nálunk nem otthonos. Nem azonos a részvénnyel, mert birtokosta nem avatkozhat a társaság ügyvitelébe a társaságnak nem tagja, nincs a társaság tőkevagyonában része, inem vonatkozik reá a rx>«zvényvisszavásárlási tilalom. A részvénnyel csak egy közös tulajdonsága van: részesedik a jövedelemben. Az élvezeti jeggyel közös tulajdonsága az, hogy a társasággal szemben nem jogosít tőkekövetelésre. Azonban az, hogy élvezeti jegy a tőkekövetelési jog kivételével a többi részvényesi jogokat biztosi íja, ami pedig mind nem illeti meg az alapitói részjegyet. Élvezeti jegyet bírói gyakorlatunk szerint csak részvénybevonás ellenében lehet kibocsátani, ami nem előfeltétele az alapitói részjegy kibocsátásának. Hasonlit az alapitói részjegy egyes tulajdonságaiban az elsőbbségi kötvényhez; mert nem részvény, mert birtokosa nem tagja a társaságnak, a társaság visszavásárolhatja, de mégis messze állnak egymástól, hiszen az alapitói részjegy tulajdonosa nem hitelezője a társaságnak, nincs tőkekövetelése s nem kaphat kamatot az alaptőke terhére is, hanem csakis a jövedelemből. Kétségtelen tehát, hogy az alapitói részjegy sem a részvényeikkel, sem az élvezeti jeggyel, sem pedig az elsőbbségi kötvénnyel nem azonos, hanem ezekhez csak egyes tulajdonsága iban hasonlit. Az uj francia törvény szerint a kereskedelmi részvénytársaságok kiboosáthatnak akár alapításukkal egyidejűleg, akás később is alapitói részjegy vagy élvezeti részjegy (parts de fondatenrs ou parts bénéficiaires) név alatt átruházható címleteket. Ezek a címletek nem részesednek a társasági tőkében s tulajdonosaik nem társasági tagok, de mint feltételes hitelezőket határozott, vagy aránylagos rész illeti meg Dr. Ballá Ignác.