Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Kisebbségi védelem és korlátolt felelősségü társaság

23 stb., stb.) ne szolgáljanak-e okul a feloszlatás kérelmezésére? A sweizi terv. ezt tartja szem előtt és megengedi; a német gyakorlat tülment a német tv. 61. §-án és ezen felfogás felé hajlik.*** Mégis a leghelyesebb és szellemesebb a Terv. megoldása: feloszlási okul a társaság viszonyaiban rejlő okot fogadja el. Az egyes tag viszonyaiban rejlő okok kiválását teszik lehetővé; és pedig egész általánosságban, ha a társ. szerződés megengedi és ő akarja, vagy nem akarja ugyan, de belépésekor a társ. szerződés már tartalmazta, (36. §. 2. bek.) - akarata ellenére, ha magatartása a társaság célját meghiúsítani (36. §. 1. bek.).^ A szabályozás ezen helyes struktúrája a 83. §. 4. bek.-ét, amely a e szabályokkal összhangban, de külön szabályozza azt az esetet, ha valamelyik tag az apport, vagy külön szolgáltatásra irányuló kötelességét vétkesen megsérti, vagy az lehetetlenné válik: felesleges. Felesleges annyiban is, hogy már egy tagnak megadja a feloszlatás kérelmezésére vonatkozó jogot. Ha a felosztatási ok oly nyomós, aminőnek a terv. akarja és körülirja, ugy mindenkor meglesz a szükséges Vio-e-d betétes kér el m ez é s ér e ^ II. A német K. T. 252. §. 3. bek. 2. mondata (K. T. 156. §. ut. bek. 157. §. 1. bek. 9. p. és az ezek alapján kifejlődött gyakorlat) a részvényessel kötendő jogügylet tárgyában való határozathozatalnál kizárja az érdekelt részvényest. Hasonlóképen a G. m. b. H. törv. 47. §. 4. bek. s a Terv. 38. §. 7. bek. A német jog ezen szabálya, amelyet a Terv. átvesz, az esetek egy igen jelentékeny részében a kisebbség kezébe tette le a társaság élete feletti döntést. Fusiók esetén, amikor a többségi részvényt birtokbantartó részvényesek egy koncentrációt akartak létrehozni, ami a vállalatnak jelentős előnyöket biztositott, érdekeltségüknél fogva a szavazásból ki voltak zárva és a kisebbségtől, illetve annak megkerülésétől függött a többség akaratának, amely a társaság érdekét volt hivatva szolgálni, — érvényesülése. A 38. §. idézett szabálya hasonló helyzetet fog nálunk is előidézni. Ettől azonban el is tekintve nemcsak a kisebbség védelmére, de a kisebbség lehetséges visszaélései ellen is szükség van védelemre. A 34. német Jogászgyülés által kiküldött bizottság a következő általános szabályt (Generalklausel) javasolja a kisebbségi visszaélés elleni védelemre: „A szavazati jog gyakorlása tilos, ha ezáltal a részvényes a társaság nyilvánvaló érdekeinek sérelmével a, maga vagy harmadik személy számára a társaságétól különböző előnyöket kivan elérni. A szavazó szándékosság esetén — a szavaza* Brodmann 223. oki. Doroghi id. munka 102. old.