Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A közbenszóló ítéletnek perujitási keresettel önállóan való megtámadhatósága; 1. [r.]

V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1929. MÁJUS POLGÁRI JOG Főszerkesztő : Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztik: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN közbenszóló ítéletnek perujitási keresettel önállóan való megtámadhatósága. Irta: Dr. Szentirmay Ödön. m. kir. curiai biró, egvetemi magántanár. X i. A iiiagyar tételes perjog rendszere abban a vonatkozásban, amelyet a közbenszóló Ítélet fogalma átfog, a perujitási keresettel önállóan való megtámadhatóság szempontjából ugy a jogirodalom, mint a gyakorlati törvényalakalmazás tekintetében nemcsak a tartalmi létére, hanem e lét kútfői kialakulására való vonatkozásában is megvilágitiatlannl áll előttünk. A római jogász — aki a maga ihlettségével és akarattelt erejével az elmélet és gyakorlat harmóniáját nyújtó interpretációjával a decemvirek tizenkét táblájának kezdetleges rendszerét is hatalmas, nemcsak az állam, de az egyén összes érdekét kielégítő világjoggá fejlesztette — a jogalkalmazás alapelvéül állította fel azt a lelket átfogó tételt: „propter utilitatem strietam rationem insuper habemus"; következésképen nemcsak a hetükből, szavakból és mondatokból álló szöveg pozitív vagy negatív képét mutatta, hanem annak tartalmát is felderítette, és ennek eredményéhez képest a hiányos, vagyis a gondolatot szabatosan ki nem fejező, avagy a törvényhozó akaratánál többet, vagy kevesebbet mondó szövegből — belyesbbitéssel, esetleg kiépítéssel — a gyakorlati élet változatos alakulatait, és az adott eset individuális sajátosságait a kor igényeivel lépést tartva Lehetőleg kielégítette. A törvénymagyarázatnak ez az iránya és feladata — minthogy az igazság nem a dolgokban van, azaz nem a dolgok az igazuk, hanem az a gondolat az igaz, amely 13