Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

51 tozik egyrészt azt, hogy a házastársát a birói meghagyás kibocsátására irányuló kérvény beadását megelőzőleg magánúton felhivta az életközösség felhasználására, másrészt azt. hogy a most emiitett felhivástól a birói meghagyás kibocsátására irányuló kérvény beadásáig hat hónap eltelt, mert az elhagyott házastársnak a különélés csak ettől az időponttól válik jogosulatlanná. (Kúria P. III. 469/1927. — 1927. november 22-én.) A 10. H. T. 77. és 80. §§. viszonya. A H. T. 77. és 80. §§-aira fektetett perekben irányadó alapelvek különböző volta következtében a házasság felbontását a Ht. 77. §-ának a) pontjára fektetett kereset mellett a Ht. 80. §-ának a) pontja alapján az állandó birói gyakorlat szerint csak oly kötelességsértő cslekedetek alapján lehet kérni, amelyeket a másik házasfél a házassági életközösség helyreállítására irányuló felhivás kibocsátását szorgalmazó kérvény benyújtása után követett el, vagy amelyek elkövetése az emiitett kérvény benyújtása előtt történt ugyan, de ezekről a bontást szorgalmazó fél csak a kérvény benyújtása után szerzett tudomást. (Kúria P. III. 6465/1926. — 1927. december 1-én.) A 10. Iinpotentia jogos ok az elhagyásra. Minthogy a házasság céljával ellenkező nemi képtelen állapota mellett az alperes néni tartozott férjénél maradni, és a felperesnek az a védekezése, hogy felperes a házasságkötés előtt ezt a tehetetlen állapotát az alperesnek tudtára adatta, —• megcáfoltatott, nyilvánvaló, hogy az alperes a házassági életközösséget, jogos indokból szakitotta meg. (Kúria P. III. 2182/1927. 1928. január 11-én.) A 10. Jogosulatlan távollét. A jogosulatlan távollét, mint állandóan tartó cselekmény, folytonosan ható bontó ok. Az erre alapitott kereseti jog ezért idomulás következtében az állandó birói gyakorlat szerint el nem enyészik. (Kúria P. III. 2181/1927. — 1928. jan. 12.) Ali. Különvagyon terhe. Ha a feleségnek gyógyitására tett kiadás oly nagy volt, hogy az a. házastársak közös jövedelméből ki nem került ós e miatt a férjnek külön vagyonát kellett igénybe venni, —• a férj jogositva van ezt a kiadást a felesége külön vagyona terhére felszámítani. (Kúria P. I. 4341/1926. — 1928. jan. 10.) Ali. Ajándék és közszerzemény. A tényállás alapul vételével felperes nem ajándékozta meg az alperesként perelt feleségét, amidőn a különvagyonából a házasság tartama alatt vásárolt ingatlant felében az alperesre irattá át, hanem ez az alperes nevére jutott felerész közszerzeménynek minősül, mert a m. kir. Kúriának a polgári jogi határozattárban 419. 4'