Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Az 1928. év magánjogi és hiteljogi birói gyakorlata. Irták: dr. Glückstahl Andor, dr. Huppert Leó és dr. Varannai István [könyvismertetés]

ESETTÁR Szerkesztik: Dr. Huppert Leó, ifj. Dr. Nagy Dezső és ifj. Dr. Szigeti László. A) Magánjog A 01. Alapítvány visszavonhatósága. Az élők közti alapítvány attól fogva, hogy az alapítólevél a kezelésre hivatott szervnek bein (itattatott, többé vissza nem vonható még akkor sem, ha valamely a törvény által előirt hatósági jóváhagyás tárgyában még intézkedés nem is történt. (Kúria P. I. 2078/1928. — 1928. június 6-án.) A 10. Elhagyás jogossága. Az Ítéletben megállapított tényekből a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy felperesnek a házassági együttélés már előbb elhatározott eme megszüntetésére jogos oka nem volt, ezek szerint alperesnek a következő napon felperessel szemben kifejezésre juttatott alaptalan és súlyos gyanúja, jogos indokból szolgálhatott ugyan a felperesnek arra. hogy az alperessel folytatott házassági életközösséget megszakítsa-, ez az időközben érvényesithetővé vált jogos indok azonban nem mentheti felperesnek azt a kötelességsértését, amellyel minden bizonyított jogos ok nélkül a közös lakás végleges elhagyását már előzőleg elhatározta. Felperesnek ebből a magatartásából nyilvánvaló, hogy a házassági életközösség megszakításában az alperessel egyaránt vétkes . (Kúria P. III. 8085/1926. — 1927. december 6-án.) A 10. Házasfelek együttlakása harmadik személlyel. Nem állhat meg a. fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a férj csak abban az esetben volna köteles a házasélet zavartalanságát veszélyeztető harmadik személyt a közös lakásról eltávolítani s a házasélet zavartalanságát ily módon biztosítani, ha a feleség őt erre felkéri, mert az együttélés zavartalanságát veszélyeztető s a harmadik személy magatartásában jelentkező ezt az akadályt a fe4