Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4. szám - Hitelügyletek és a büntetőjog

141 Büntetőhatóságaink pedig a hitelügyletek ilyen stádiumában a közönséges csalás tényálladékait vélték felismerni; a hitelezési csalások miatt tett feljelentésekből a közönséges csalás vádja született meg. Bíróságaink is honorálták ezt a jogi felfogást. Ugyan már korábban is csalás miatt büntették azt a vagyontalan gazdát, aki hitelre mérlegel vásárolt, előadva, hogy arra saját gabonájának megmérése végett van szüksége, vagy azt, aki magát földbirtokosnak adva ki, gabonaszállítási igért és előleget vett fel, s persze sem földbirtokos nem volt, sem gabonát nem tudott szállitani. Ezekben az esetekben azonban a vádlottak valami positiv ténykedést fejtettek ki: fondorlatos magatartást tanúsítottak még ha csak egysze rű hazugság alakjában is. A Kúria legújabb gyakorlata szerint azonban az ügyletkötésnél a fizetőképtelenség tudatos elhallgatása egy magéiban is megtévesztő fondorlat, mert felfogása szerint fondorlat az is, lm a szerződő fel elhallgat a másik fél előtt olyan lényeges körülményt, melynek a felek szerződési akaratának kialakulására le<jfőbb befolyása, van. Ez alapon nem hitelezési csalás, hanem egyszerű csalás miatt büntette azokat a kereskedőket, akik áruszállításra, munkateljesítményekre előlegeket kaptak, vagy akik kölcsönöket vettek fel, noha fizetésképtelenségük tudatában voltak. Legfelsőbb bíróságunk szerint a jogtalan vagyoni haszon szerzése abban áll, hogy nem justo titulo, hanem fondorlatos rászedéssel, tehát jogellenesen jutottak az előlegekhez kölcsönösszegekhez stb. (Kúria 1927. ápr. 27. B. III. 4462/1926. Bj. Dt. 58. XX. 58. Kúria 1926. máj. 16. B. 111. 4920/1926. XX. kötet 59. Kúria 1927. máj. 10; B. II. 2521/1926. XX. k. 60.) A judikatura ezen ujabb iránya mutatja világosan, hogy tulajdonképen a nemzetgazdaságnak az a hitelelmélete részesül itt büntetőjogi védelemben, amely a teljesítési ígérethez és teljesítési képességhez fűződő bizalomban látja a hitel lényegét. II. Az alábbiakban azt fogjuk vizsgálni, hogy ;> büntetőjog mim") sanctiokat füz a szerződő feleknek a hitel biztonságát és garanciáit körülbástyázó megállapodásaihoz. Azokban az esetekben, midőn az adós vagyona nem elegendő fedezet a hitelezett, összegre, szóval amikor a u. n. személyi hitelt akarja igénybe venni, a hitelező részéről tapasztaljuk azt a törekvést, hogy követelését valami pactum adiectum segítségével a büntetőjog oltalma alá helyezze. Szokásos formák: a tulajdonjog fenntartásával tör^nt eladás, lakásbeli ingóságok lekötése, alkalmazotti fiztésekböl levonás elvállalása, a kölcsönösszeg előléptetése cautiová, kereskedelmi áruk bizományban történt eladása stb. A büntetőjog egyes kiköté-