Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Markovits Rodion: Szibériai garnizon

38 is szabályzatilag rendelve; s az a körülmény, hogy a főkáptalan az alapítványokat, mint az egyházmegye szerve kezeli, az alapítványi tisztviselők ós a főkáptalan jogos viszonya szempontjából lényegtelen. (Kúria P. II. 3066/1927. — 1928. május hó 22-én.) A 355. Kegydij. A szolgálati viszony megszűnésével kapcsolatban a hosszú éveken át teljesített szolgálatok jutalmául évenként visszatérő összegben, ha bár előzetes ígéret vagy kötelezettség nélkül biztosított pénzbeli ellátás t. i. a kegydij az 1926 :XVI. t.-c. 1. §-a értelmében szintén ily nyugdíj természetű járandóságok közé tartozik. Abból azonban, hogy alperes a .jiyugdijszabályzatból eredő szorosan vett nyugdijat illetőleg felperest e kedvezményben részesítette, — felperes nem származtathat jogot arra nézve, hogy a kijáró nyugdíjon felül kapott kegydijra nézve ugyanezen kivételes elbánásban részesüljön és hogy a kegydij átértékelése tekintetében a törvényes szabályok kizárassanak. Kétségtelen ugyan, hogy a felperesnek a nyugdíjon felül biztosított kegydij is a törvény 1. §-a értelmében átértékelten jár, azonban a kegydijra nézve a törvény 4. §. 2. bek. megszabott összehasonlító eljárás már a dolog természetéből következőleg sem vihető keresztül, mert a kegydij nem korábbi kötelezettségvállaláson és nem a nyugdijszabályzat valamely rendelkezésén nyugodott, hanem teljesen egyéni szempontok szerint önkéntes elhatározásból állapíttatott. (Kúria P. II. 7725/1927. — 1928. november hó 7-én.) A 355. Nyugdíj. Az 1926:XVI. t.-c. 14. §-a nem zárja ki, hogy hogy anyagjogi jogszabályok alapján az 1925. évi augusztus hó 1-ét megelőző időre nyugdijat a bíróság átértékelve meg ne állapítson. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagjogi jogszabályt akkor, amidőn április hó 1-től július hó 31-ig terjedő időre felperes nyugdiját az összegszerűség tekintetében különben nem kifogásolt mértékben állapította meg. (Kúria P. II. 6362/1927. — 1928. május hó 15-én.) A 355. Jogtalan elbocsátás. Helyes az a jogi álláspont, hogy az alkalmazott, akit főnöke jogos ok nélkül azonnali hatállyal elbocsátott, nem köteles utóbb főnöke hívására a szolgálatba visszatérni és a felmondási időt kitölteni. (Kúria P. II. 5941/1927. — 1928. május hó 10-én.) A 355. Felmondás gazdatiszttel szemben. Az 1900:XXVII. t.-c. 14. §-ának rendelkezése szerint pedig, ha a felek a szolgálati szerződésben másként meg nem állapodtak, a birtok eladása, a bérlet abbanhagyása, továbbá a birtokos személyében, a birtok állagában, vagy kezelésében beállott lényeges változások esetében a határozott időre kötött szerződés is felmondható. A törvény ezeknek a rendelkezéseinek az egybevetéséből meg-