Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám
4 zet is Ujgyanez-e: nem kutatom és nem kutathatom, mert nem áll rendelkezésemre statisztika arról, hány házasságban ur a férj és hányban az asszony. Az impresszióm az, hogy végeredményben a női nem elnyomásáról komolyabb panaszok nem igen hallatszanak. A házassági vagyonjogunk régtől fogva azon az elvi alapon áll, hogy a házasság önmagában a nő vagyoni helyzetében semmi változást nem okoz, ami lényegében a római jog vagyonelkülönöző rendszerének felel meg, kapcsolatban a dotál is-paraphernális rendszerrel és enyhítve a közszerzemény intézményével, amelyet magánjogi törvénykönyvünk uj törvényjavaslata íme kihámoz rendi jellegéből és egyetemes magyar joggá emel. A házasságon kiviili gyermek tartásáról és a nőnek a szülés körül felmerülő sürgős szükségletei fedezéséről, kielégítő módon gondoskodik a bírói gyakorlat és egy közismert háborús rendelet, amelynek hatálya azonban fenn van tartva. Marad a bontások sablonossága és az ezzel való visszaélés miatt nálunk is felhangzott panasz, amely azonban, ha bizonyos hátsó gondolatoktól megszabadítjuk, nem alapos. A szigorú vétkességi alapon felépített bontójog — minő a mi házassági törvényünk megfelelő része is — nem nélkülözhet egy oly biztonsági szelepet, amelynek segítségével a tűrhetetlenné vált köteléket fel lehessen oldani akkor is, amikor a taxativ esetek egyike sincs jelen s a kötelék az egyik felet mégis az őrületbe vagy az öngyilkosságba, kergetheti. E kérdéssel éppen legutóbbi számunk egy jeles cikke foglalkozik, arra tehát bővebben kitérnem nem szükséges. Egyelőre tehát — és ezt az észleletemet különösen ajánlom Excellentiád figyelmébe — nálunk a tények alakulása nem váltott ki általánosabb reformkivánalmakat a jog ez ágával szemben, s noha a mi gyermekeink sem fogadnak már szót a szüleiknek s a mi nőink is csaknem mind kereső foglalkozást űznek, charlestont táncolnak és festik az ajkukat: jogunk ez átalakulással szemben elég ruganyosnak és elég szabadelvűnek mutatkozik ahhoz, hogy a megváltozott viszonyokhoz automatikusan alkalmazkodjék. Excellentiád a római jog uralmának hatásaként és maradványaként a jog tultechnikázottságára méltóztatott