Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 3. szám - Az érdemetlenség kifogása a köteléki perek keretében az ideiglenes nőtartással szemben

V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1929. MÁRCIUS POLGÁRI JOG Főszerkesztő : Dr. MESZLÉNY ARTÚR Szerkesztik: Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN Az érdemeüenség kifogása a köteléki perek keretében az ideiglenes nőtartással szemben.* Irta: Dr. Tóth György, kir. kúriai biró. I.) A birói gyakorlat által kifejlesztett jogszabály értelmében a házassági életközösség megszakítása után a vétlen házasfél tarlást igényelhet — házon kívül is. Ez az igény a férjet és a feleséget egyaránt megilleti — megfelelő tényállás alapján (Ptkv. terv. 118. §.). Ez az ideiglenes tartás a Pp. 1. §. 2) h) pontja alapján a jbiróság előtt érvényesítendő. A felhívott tőrvényhely csak az „ideiglenes nötartási követelések" iránt indított perekről szól, de: quod uni justum, alteri aequam. A feministák a magyar magánjog nobilis egyenlőségi elvét ebben a vonatkozásban is tudomásul kell, hogy vegyék. Ma a gyakorlat által kifejlesztett «nyagijogi tétel megfelelő tényállás alapján: a kölcsönös eltartási kötelezettség. E magánjogi tételnek nem akadálya a fenti perjogi (Pp. 1. §. 2. h) pont) rendelkezés szászerü szövege. Az ideiglenes tartás érvényesítése a köteléki perek keretében a Pp. 674. §-a érteimébem történik. A bírói gyakorlatnak kivételt nem türö megállapo* A hitvestárs utólagos érdemetlenségére vonatkozó gyakor* lattal és MJK. jav. 1785*nak rendelkezésével dr. Teller Miksa fog* lalkozott a J. K. 1928. évi 12. sz. (14. lap). Ráutalunk dr. Menyhárth Gáspárnak a M. J. Sz. 1928. évi 216. lapján megjelent Észrevételek stb. cikkére is. 7