Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Dr. Elemér Balogh: Zur Frage der Verzugszinsen [könyvismertetés]

19 „más módon" is lehet jogokat szerezni ós érvény esiteni, a törvény által megengedett „más módon" való jogszerzés és érvényesítés tehát a biztosítás szerzésének és rvényesitósnek is törvényes módja és alapja. (Curia 1928. április 17. — P. III. 5705/ 1927.) A11. Férj vagyonkezelési joga. Az anyagi jog szerint való ngyan, hogy a feleség vagyona felett a férjnek rendelkezési joga nincs és a férj a házassági együttélés megszűnésével a nő vagyonát és annak jövedelmét abban az esetben is kiadni köteles, ha az együttélés alatt vagyona kezelését neki átengedte volna, a felperes azonban nem fellebbezte meg a bontóperre illetékes bíróságnak azt a határozatát, amely az ideiglenes nőtartás összegszerűségének megállapításánál szabad vagyonának férje által jogosulatlanul beszedett jövedelmét is figyelembe vette, kifejezetten hozzájárult tehát ahhoz, hogy a kizárólag őt illető ez a jövedelem az ideiglenes nőtartás dijnak vele szemben megállapított mennyiségében nyerjen megfelelő kiegyenlítést. (Curia 1928. május 9. — P. III. 8651/ 1927.) A 12. Törvényesités utólagos házasság által. ítéletének az indokolásában helyesen emelte ki a fellebbezési biróság a birói gyakorlatban követett azt az anyagi jogszabályt, amelynek értelmében a törvénytelen gyermeket csak az a házasság törvényesiti, amelyet az anya a gyermeke atyjával, vagyis azzal kötött, akivel a gyermek fogantatásánk ideje alatt nemiieg közösült, ha azonban a férj a törvénytelen gyermek születése után közokiratban elismerte, hogy a gyermeknek ő a természetes apja, ugy vele szemben valónak kell tekinteni, hogy a gyermek fogantatásának időpontjában az anyával nemileg közösült és mindaddig, mig ennek az elismerésnek joghatálya megtámadva nincs, a felperes nem bizonyíthatja sikerrel azt, hogy az anyával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett, (Curia 1928. október 25. — P. III. 8443/1927.) A 23. Tulajdonközösség megszüntetése. Az ingatlanokra általában, de különösen a beltelkekre nézve fennálló tulajdonközösségnek birói árverés utján való megszüntetésére — a közismert súlyos gazdasági viszonyok és az általános pénzszűke miatt — az az idő most sem alkalmas ugyan, de azt a telekkönyvben bekebelezett s fennálló özvegyi haszonélvezeti jogok gátolják; ha azonban az illető jogosultak kifejezetten beleegyeznek abba, hogy a kérdésben forgó ingatlan az ő haszonélvezeti jogukra tekintet nélkül adassék el: ebben az esetben a haszonélvezeti jog magában véve nem akadályozhatja a tulajdonközösségnek birói árverés utján célba vett megszüntetését, s ekkor a tulajdonos és a haszonélvező között érdekellentétről sem lehet szó. Amikor azonban a közös tulajdont képező belsőségre nézve olyan körülmények forognak fenn, hogy a vagyonközösséget illegik