Polgári jog, 1929 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - Tárgyi felelősség, vagy kötelező autóbiztositás

86 fcalanságát nem kívánta megbocsátani, hanem csupán méltányosságból engedte meg-, hogy még hat hétig állásában megmaradhasson. Ebből pedig következik, hogy alperes nem vesztette el azt a jogát, hogy felperessel szemben az azonnali hatályú elbocsátás következményeit érvényesítse. A Kúria határozata tehát nem torolta meg az alperes méltányos eljárását azzal, hogy a jogvesztés következményeit hárítsa a méltányosság jutalma fejében a munkaadóra. A határozat tehát megszünteti az eddigi közkeletű felfogásunk, a méltányos eljárástól való visszatartó erejét ós a félnek a kíméletlenségre való szorítását. De reá kell mutatni arra is, h-ogy a Kúria határozata szerencsés kézzel az alkalmazott érdekében kiemeli, hogy a, munkaadó ezen határozat szerint is tartozik a felbontás jogát késedelem nélkül érvényesíteni. Elraktározni tehát az elbocsátási jogot ezentúl se lehet; változást csupán annyiban hozott a döntés, hogy a főnöknek joga van a. felmondási idő teljes elvonása helyett az alkalmazottra kedvezőbb, bár a jogszerű felmondási időt el nem érő felmondási időt juttatni. Fölöttébb kívánatos volna, ha birói gyakorlatunk — sőt törvényhozásunk is — nagyobb figyelemmel őrködnék azon, hogy a kötelező kíméletlenség, amelyet a jogszabályok provokálnak, vagy inkább a jogszabályok maguk —, megszűnjenek. B. S. A tőzsdei babperek. Mult számunkban e cim alatt közölt cikkünket azzal egószitjük ki, hogy a tőzsdebiróság január hó 19-iki Ítéletében „kitűnő minőségű (kisteleki)" babügyletre vonatkozólag ugy döntött, hogy arra való tekintettel, miszerint az eladó augusztus végén jelentette ki azt, hogy nem tud szállítani — a vevőt megillető kártérítést: 55 pengő napi ár ós a szerződési ár különbözete képezi. A tőzsdebiróság a napi ár meghatározásánál saját feljegyzéseire hivatkozott, amelyek szerint augusztus 25—31 közt csekély ingadozással ez volt a. valódi ár. Mindenesetre jellemző, hogy a vevők 65, sőt 75 pengős „napi árak" figyelembevételével konstruálták meg keresetüket, ugy, hogy a követelésük legnagyobb részét a bíróság utóbb „lefaragta". — Amint a tőzsdetitkárságtól értesülünk, a már lényegében ismertetett elvi álláspont iránt a külföldön is nagy az érdeklődés, annál inkább, mert egyik-másik középeurópai tőzsde birósága még ma is fázik a „babperekben" A-a ló döntéstől. F. P. Becsületsértés gyermekkel szemben. A Kúria B. T. 59!tl/1928. szánni jogegységi határozatában kimondta, hogy „törvénysértő annak kimondása, hogy egy öt éves gyermek arculütése azért nem valósítja meg a becsület-