Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A háború hatása az ellenséges államok hozzátartozóinak egymásközti jogviszonyaira 1. [r.]

44 beh hozzájárulása és az szükséges, hogy a felszabaduló ingatlan | zálogfedezet jogi egységének kötelékéből kikerüljön (5. § 2. bek.). A javaslatban szabályozott jelzálogjog átruházás tárgya csak akkor lehet, ha megszerzője is ipari záloglevelek kibocsátására jogosított pénzintézet (11. §.)• Végrehajtás tárgya csak a lekötött vagyon mint jogi egység lehet (4. §.). Ennek az eddigi jogunkban ismertlen institutionak részleteit a kiadandó rendelet fogja szabályozni. Adóskésedelem vagy a követelés veszélyezettsége esetén biztositási intézkedéseknek, esetleg zárlatnak van helye (18. §.). Messzemenő védelemre találnak azok a közhiteli érdekek, melyek a zálogleveleket vásárló egyes pénzcsoportok, vagy egyesek érdekében szükségesek; ez intézkedések szükségessége adva van a záloglevélbirtokosok jogi helyzetében, amelynél fogva egyedül a kibocsájtó intézettel állanak költelmi jogviszonyban. Minden kölcsönnyújtás előtt az alaptőkéből a kölcsön legalább egyötödének megfelelő külön alap létesítendő. Ez a külön fedezeti alap a kölcsön fennállásának egész ideje alatt fenntartandó. Ez az alap oly értékekben helyezendő el, amelyet az intézet részére kinevezett kormánybiztos és a kötvénybirtokosok bizalmi képviselője, trustee-ja kijelöl. Ez a fedezet kizárólagosan a záloglevelek biztositéka; az intézet más hitelezője, ideértve az államot is adókövetelése fejében, ez alapra sem végrehajtási sem egyéb uton jogokat nem szerezhet (15. §.). Az intézet pénztárába az adós által befizetett töke, kamat és törlesztési részlet hasonlóan kizárólagos lekötést élvez a záloglevélbirtokosok javára (20. §.). Illetménykedvezmények (21. §.) és súlyos büntetőszankciók (22. §.) biztosítják e papírok forgalomképességét és a fedezeti alap biztonságát. E helyütt a javaslatról egész általánosságban annyit mondhatunk, hogy a közhiteli érdekeket maradék nélkül megvédi, a magánhitel céljait csak igen kis részben szolgálja (a hitelt igénylök jelentős kölrét kihagyja, a hitel bázisát doktrinar módon szabályozza, a hitelt igénybevevőnek nemcsak minden meglevő, de minden megszerzendő vagyonát is leköti stb.), jogi konstrukciójában; a vegyes jelzálogjog megteremtésével egy még sok jogvitára okot adó, nehezen kezelhető, elmosódó határu, uj intézményt, a végrehajtási rész szabályozatlanul hagyásával pedig kihatásaiban meg nem ítélhető, uj jogintézményt teremt. H. L. Törvénytervezet a fizetőképtelenségi jogról. Most jelent meg — egyelőre csak korlátolt példányszámban és kézirat gyanánt — dr. Mcszlény Artúr előadói tervezete a fizetőképtelenségi jogról, amelyet az Országos Hitelvédő Egylet megbízásából dolgozott ki. Egyelőre a tervezet kizárólag magánmunkálat, melyhez még a Hitelvédő Egylet sem foglalt semmilyen irányban állást és melynek részletei a nagyközönség előtt még ismeretlenek. A javasolt reform alapjául azok a rossz tapasztalatok szolgáltak, amelyeknek okát egyfelől a csődjog, másfelől az egyességi eljárás szabályozásának történetében kell keresnünk. Az 1881-iki csődtörvény annak idején kiváló alkotás volt és minden bizonyriyal ma is megállaná helyét, ha világháború, forradalmak és a ííazdasági viszonyokban, gazdasági morálban ezzel járó teljes