Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A zárt ügyvédség kérdéséhez

4 912 A 311 Hozomány valorizációja. Az alperes az átvett hozomány visszaadása iránti kötelezettségének csak akkor tesz eleget, ha azt az értéket szolgáltatja a felperesnek, amelyet hozományul tényleg kapott, ezt az értéket pedig a felperesnek csak akkor tériti meg, s illetve az alperes visszaszolgáltatási kötelezettségének csak abban az esetben tesz eleget, ha a kapott hozományi tőkét átértékelve egyenlíti ki. A birói gyakorlatban állandóan követett jogszabállyal egyező a fellebbezési biróságnak az a jogi álláspontja is, amely szerint az értékcsökkenés folytán beállott különbözetek a méltányosság elvei szerint egyenlitendők ki, s különösen családjogi vonatkozású ügyletekből eredő követeléseknél fokozottabban kell érvényesülnie annak a jogszabálynak, hogy a teljesítésnek megállapítandó mérve a másik fél károsodásával nem járhat. (Curia P. III. 8296/1926. 1927 október 12-én.) 913 A 311 KÖlCSÖn felértékelése. A birói gyakorlat a kölcsönöszszegek felértékelését rendszerint nem ismeri el. A jelen perben nem merült fel oly adat, amely a felértékelést az eset körülményeinek alapulvételével indokolná. Ily körülménynek nem tekinthető felpereseknek az az előadása sem, hogy a II. rendű alperes füszerkereskedéssel is foglalkozott és igy a kapott kölcsönt megfelelően tudta értékesíteni. Ugyanis e tényből még nem következik, hogy az alperes a kapott kölesönt valóban értékálló módon gyümölcsöztette és hogy annak egyenértékét a pénzromlás alól egészben, vagy részben csakugyan mentesítette is. E nélkül pedig készpénzkölcsön felértékelésének helye nem lehet. Az ingatlanvételárat a birói gyakorlat még abban az esetben is felértékeli, ha az ügyletkötő felek azt később kölcsöntartozássá változtatták át. (Curia P. VI. 4744/1926. 1927 november 8-án.) 914 A311 Óvadék felértékelése haszonbérletnél. A Curia az óvadékot nem értékelte fel. A pénz értékének romlásából folyólag az alperesek jelentékeny vagyoni előnyhöz jutottak az által, hogy teljes mértékben és köztudomás szerint kedvező értékesítési viszonyok rllett húzták az ingatlan hasznát, mig a kikötött ellenszolgáltatást, a I >nbért, hosszú időn át nem teljes, sőt aránytalanul kis értékben teljesítették, — s ennek az előnynek a mértéke messze túlhaladja a félévi haszonbérnek megfelelő óvadék értékét. (Curia P. VI. 4276/1926. 1927 október 26-án.) 95 A 311 Kamattartozás elismerése. A tartozáselismerés is csak a bíróilag is érvényesíthető jogcímen alapuló tartozás tekintetében hatályos. Minthogy pedig a törvényesen követelhető kamatokat meghaladó mérvű kamatok érvényesítését a törvény kizárja, — a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot azzal sem,, hogy vizsgálat tárgyává tette, vájjon a NB. alattiban elismert kamattartozásban vannak-e a törvény szerint nem érvényesíthető magasabb kamatok is s ezen magasabb kamatokból származott követelést meg nem ítélte. (Curia P. V. 9014/1925. 1927 október 12-én.)