Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A zárt ügyvédség kérdéséhez

30 logikus következménye ugyancsak numerikus korlátozás lehet csak. A felszólaló urak a numerus claususban a szabad versenyt is veszélyeztetve látják (Fenyő Miksa, Végh Károly). Aki az ügyvédek hivatását helyesen i'ogja fel és azt a maga valójában ismeri, annak tudnia kell, hogy a szabad verseny fogalma az ügyvédi működéssel össze nem egyeztethető. A törvény maga is korlátokat állit, amikor a perköltségek és a perenkivüli birói eljárás költségeinek megállapítását a bíróságra bízza, vagy amikor lehetővé teszi a megállapodásszerű perköltségek mérséklését. De a szabad verseny ellen tiltakozik az ügyvédi etika is, amelynek a gyakorlatban kijegeeesedö tételes szabályai vannak. Ezek a szabályok tiltják az ajánlkozást, az ügyfélszerzést, a reklámot és éberen örködnek azon, hogy az ügyvédi működés minden kommerciális jellegtől mentes legyen. A szabad verseny pedig másként el sem képzelhető. A szabad verseny nem tévesztendő össze a tehetségek érvényesülésével. Mások attól félnek, hogy a numerus clausus útját állja a tehetségek érvényesülésének. Ez az aggodalom azonban annál kevésbbé birhat komoly alappal, mert a zárt létszámon belül ép ugy érvényesülhetnek a tehetségek, — sőt talán még jobban, — mint akkor, amidőn gyakorta a tehetségek érvényesülésének — még a szabad verseny kizárása esetén is — tülekedés, protekció és kizsákmányolás áll útjában. Sokan a numerus claususnak már azért is ellenségei, mert nem látnak benne pillanatnyi segítséget és ugy vélik, hogy csak a jövőre nézve megoldás. (Désy, Györki, Papp József.) Ez az érv — ugy hiszem — cum grano sanis mérlegelendő. De még ha a maga egészében helytálló1: volna is, akkor sem szabad elvetni, mert ötven esztendő óta az ügyvédség azzal üáritotta el mindig magától a numerus clausus gondolatát, hogy az a jelenlegi helyzetet ugy sem képes megjavítani. A tervezetekkészítői bizonyára tisztában vannak azzal, csak ugy, mint én is, hogy máról-holnapra nem segít a numerus clausus. A numerus clausussal azonban megvalQsitandónak tartok más eszméket, melyek csak vele valósithatók meg. Ezek igenis segítséget hozhatnak azonnal. Ezeket az ideákat tervezetemben részleiesen ki is dolgoztam. De maga a numerus clausus is előbb érezleli hatását, mert a succrescencia csökkenni fog. Hosszú polémiára vezetne annak a megvitatása, hogy a numerus claususnak a közszabadságok védelméhez mi köze sincs. Erősen vitatható álláspont, hogy az ügyvédség feladata-e, vagy mondjuk: inkább feladata-e, mint más foglalkozási ágnak, a közszabadságok védelme. Véleményem szerint az ügyvédi hivatás accessorius jellege, mintegy a működéssel járó ténykedés, a szabadságjogak érdekében kifejtett harc. Ebből a jelenségből sokan tévesen deriválják azt az álláspontot, hogy az ügyvédek feladata mindenek fölött a közszabadságok ^védelme, vagyis, mintha a képviselőházon, a közigazgatási bíróságon kívül álló szervei volnának az államélet ellenőrzésének. Ezt a téves hitet elő mozdítja az is, hogy az ügyvédség képzettségénél, temperamentumánál, függetlenségénél fogva legalkalmasabb politikai szerep betöltésére és valóban hazánk történei-