Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - A szellemi munkások munkanélkülisége

1!) rétien az a tendencia, amely az egyetemes kulturérdeket összhangzásba kívánja hozni a teremtő elme istenadta jogaival. A szabadalmi törvényünkre gondolok itt, amely a fenti magasabb elv érdekében a szükséges korrektivumokat megtalálta. A szerzői jog kizárólagossága a mechanikai átvitelek terén, ahol olyan szoros a kapcsolat a szerző, az iparos és a kereskedő között, korrektivumokra szorul, nemcsak a kereskedelem és az ipar érdekeinek megvédése szempontjából, hanem a nagyközönség és az egyetemes zenei kultúra érdekében is. Dr. Trebits Herbert. Felmentés és házasság érvénytelensége Ausztriában Az Ausztriában fennálló házasságjogi szabályok értelmében a közigazgatási hatóság ad felmentést a házassági akadályok alól, és &z összeomlás óta az impedimentum liyaminis alól is, s e felmentés alapján a házasfél uj házasságot köthet. Ennek ellenére a bírósagok az ily házasságot az eléjük került semmisségi perekben érvénytelennek mondották ki, s a legfelsőbb bíróság egy e kérdésben adott szakvéleményében ugyanerre az álláspontra helyezkedett. Minthogy elterjedt felfogás szerint a bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy döntsön abban a jogkérdésben, vájjon a közigazgatási hatóság hatáskörébe esik-e az ált. poig. tkv. értelmében uj házasság kötéséhez szükséges felmentés megadása, a házasságvédő már 1926-ban az alkotmánybírósághoz fordult, hogy e kérdésben foglaljon állást. Akkoriban az alkotmánybíróság ezt a kérelmet hatáskör hiányából elutasította és kimondta, hogy hatásköri összeütközés bíróság és közigazgatási hatóság közt nem forog fenn azért; mert az utóbbi egyszerűen felmentést adott, a bíróság pedig a felmentést törvénybe ütközőnek és ezért a házasságot semmisnek deklarálta. Uj helyzet állt elő azonban a kérdésben az alkotmánybíróságnak egy 1927 nov. 5-én hozott határozata, folytán, amelyben azonos esetben az ellenkező álláspontra helyezkedett. Szerinte az alkotmány 68. §-a értelmében közigazgatási intézkedést hivatalból csak az a hatóság jelenthet ki semmisnek, amely azt meghozta, vagy annak fölöttes hatósága. Mindaddig, amig ez meg nem történik, az intézkedést mindenki érvényesnek és kötelezőnek tartozik tekinteni, s különösen a biróság is köteles az intézkedés anyagi jogerejét respektálni. A bíróságnak tehát nincs hatásköre arra, hogy önállóan eldöntse, vájjon a házassági felmentést jogszerűen adták-e meg, még akkor sem, ha ez a kérdés mint a házassági semmisségi perben hozandó Ítélet előkérdése merül fel. Ha a biróság ily hatáskört vindikál a maga számára, ugy pozitív hatásköri összeütközés esete forog fenn a biróság és a közigazgatási hatóság között az alkotmánybíróságról szóló törvénv 42. §-a értelmében. ' Az osztrák igazságügyminiszter kijelentette, hogy a kérdést törvényhozási uton kell rendezni. Időközben az egyik biróság az említett állásfoglalás alapján kimondotta, hogy a bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a felmentés jogérvényességének vizsgálatába bocsátkozzék. M. Viszonosság Magyarország és Lengyelország között a csődeljárásban és kényszeregyezségi eljárásban. A magyar es lengyel kormány között diplomáciai jegyzékváltás utján megállapítás jött létre arra nézve, hogy a két állam polgárai mint hitelezők a csődeljárásban és kényszer egyezségi eljárásban bírósagok előtt, teljesen egyenlő jogokat fognak élvezni (az 1881. XV11. t.-c. <l. &-a