Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 9-10. szám - A könnyelmű válások megakadályozása

68 az ehhez kapcsolódó olyan értelmű jogi álláspontja is, amely szerint az; A) alatti kötlevélnek az eladó szavatosságát egyébként kizáró kikötése nem jelenti azt is, hogy az eladó felperesnek a \evő alperes részére kifejezetten 16 lóerősként eladott perbeli gép lóereje tekintetében a szerződés értelmében fennálló, — és már az átadás előtt is megvolt rejtett hibának minősülő kellékhiány miatti — szavatolási kötelezettségét is kizárná ; mert nem vitás, hogy a felperes kifejezetten 16 lóerősként adta el az alperesnek a perbeli gépet, már pedig az itt is irányadó tényállás szerint ez a <iép csak 12 lóerejü volt. E rejtett hibának minősülő kellékhiány okából a, vevő alperest a keresk. törv. 348. §-a alapján nyilván megillette az árleszállítás iránti igény, de csakis akkor és annyiban, ha és amennyiben ezt a jogát az eladó felperessel szemben kellő Időben érvényesítette; mert bár ilyen esetben nem is nyer alkalmazást a keresk. törv. 346. §-ának az azonnali értesítés kötelezettségére vonatkozó rendelkezése, de azért a vevő ilyen esetben sem hagyhatja az eladót tul sokáig és indokolatlanul kétségben aziránt, hogy az áru megtartása mellett árleszállitási igényt kivánt érvényesíteni, Itanem a köteles kereskedői gondosság és hűség követelményeinek megfelelően, árleszállitási igényének okáról, az ennek alapjául szolgáló hiányosság kétségtelenné válta után az eladót mindenesetre mielőbb értesíteni tartozik. Curia P. VII. 7510/1927. 1928 május 25-én.) I. Vétel ; levonás ; elállás. Ha a vevő ávételárból levonást eszközöl: ez a levont vételárrészlet megfizetésének megtagadásával egyenlő jelentőségű, a vételár megfizetésének, habár csak részben is megtagadása pedig az eladónak azonnali elállására ad jogot, akár esedékes volt már a vételár, akár nem. II. A bírói gyakorlatban kialakult anyagi jogi szabály szerint annak, aki a szerződéstől elállani kíván, elállási nyilatkozatában meg kell jelölnie elállása okát és ezt a perben sem terjesztheti ki más, habár az elálláskor már fenn is forgó okokra. (Curia P. IV. 2854/1928. 1928 jun. 6.) Vétel. A birói gyakorlatban kialakult jogszabály szerint az, aki a megrendelés nélkül küldött árut ötveszi, az vételáráért vevőként felelős. (P. IV. 6501/1927. Curia 1928 ápr. 17.) Vétel, kárveszély viselése átadás hiányában. Átadás hiányában, amennyiben a vevőt átvételi késedelem nem terheli: a K. T. 342. és 344. §-ai rendelkezéseinek egybevetéséből következőleg az eladó a vételár megfizetését jogosan nem igényelheti s a vétel tárgyát ért kárveszélyt viselni tartozik, ha az időközben elpusztul. (P. VII. 6846/1927. Curia 1928 március 20-án.) 1167 B 03 1K8 B 03 1169 B03