Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 9-10. szám
189 tlolt latolgatások után beiktatott törvényi jogszabályt és itt van újra a bizonytalanság, az igények, a jogok nyilt kérdésessége. A helyes megoldás itt' is az: megmaradni a törvény szava, a törvényhozó intenciója mellett. Erről a törvényjavaslati szakaszról is sok szó esett az országgyűlési viták során, de mind ögy azon értelemben, mind a tiszta és idegen elemektől mon>< 3 család- és örökjogi megítélés gondolatkörében mozogván: „A bizottság,., a házassági és örökjogban, valamin! a családjogból folyó viszonylatokban megengedi azoknak a kaotikus időkben létrejött megállapodásoknak a revideál;!-ál.4-1 "• „A családi és öröklési jog keretébe tartozó követelések tekintetében... enyhébb kritériumok állíttattak fel, mint az egyéb magánjogi Jeti vetélésekre vonatkozólag."16 Mindig: családi és öröklési jog házassági és örökjog, családjogi viszonylatok! Sehol egy szó e határon kivül eső jogról, jogviszonyról, jogügyletről.11 Honnan veszi a kiterjesztő értelmezés a jogalapot törekvéseihez? Pusztán attól a teljesítetlen, de még reménye nem vesztett óhajból, hogy az uj törvény által immár mozdulatlan-ágra ítélt, elintézett jogigények ismét felélesz (essenek. Veszélyes, de előreláthatólag meddő törekvések VII. Nincsen örökóltü törvény. Sőt: a motorok iramának idején nincsen hosezuéletü sem. A gazdasági erők gépezete gyorsan forog és mindig nj alakzatokat teremt a jog terén is. Aí 'törvény e gyors haladásnak csak egy-egy pillanatát rögzíti meg, az uj fejlődött jogi megoldásokai kitermeli azután az. élet és ennek vetülete a jogviták síkjában: a joggyakorlat. De ez nem jelenti a börvénybonró szokásoknak szabállyá, természetszerűvé tótelét, nem egyértelmű egy olyan társadalmi felhatalmazással, mely a törvény gyakorlatba lépésének pillanatában elkövetett törvónysértésl is szentesíti. A fcörvénybontó szokás jogosultsága ott kezdődik, ahol már a törvény következetes alkalmazása a változott korszellemnek megfelelőén gazdasági vagy erkölcsi lehetetlenségei hozna. És még e vonatkozásban sem jogosult pusztuló, kivesző területeken, amelyeken a törvény a. végső rendelkezést, a záró felszámolást jelenti. A magyar biró büszkén vallja, hogj sok életrevaló gondolatot adott a magyar jognak. Szerepe azonban valójában tragikus szerep — a szó klasszikus értelmében: diadalt sohasem ünnepelhet, mert azl learatja a vele versenyző és megállást parancsoló államhatalmi tényező: a (bíró nyomában haladó törvény. S ahol a törvény megjelent — a jogalkotó biró elhallgat és megy más terekre elölről kezdeni a sziszifuszi munkáját 15 Dr. Lakatos Gyula (1927 december 14. 103. ölés. Képv. Napló 311. oldal). 1,1 Dr. Pesthy Pál (1928 február 6. 122. ülés. Képv. Napló 352. oldal). 17 A 1ö. § a csajájdjojgi és az örökjogi alapú pénztartozások külön kiváltságéi tartalmazza (Dr. Almási: A valorizációs jognak magyarázata, 1928. 14.1. oldal).