Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Ágyassági viszony és együttes szerzés

170 megmérgezett légkör, amely a körzetébe esö egész területet infi­ciálja. Örvendetes a Kúria fenti határozatában a turpis causa hatókörének a causalitás mértékére való szorítása, amikor a Kúria kijelenti, hogy csupán az ágyasság létesitése és fenntar­tása érdekében kikötött szolgáltatás megítélését zárja ki a fenn­forgó turpis causa. Az esetnek a döntésből kitetsző egyes tény­körülményei is mutatják, hogy a keresetnek érdemi vizsgálat nélküli, a turpis causa okából következő elutasítása (bátran mondhatnók egy jogilag nem szabatos, de a felfogást jól visz­szatükröztetö kifejezéssel: visszautasítása) mennyire sérti az igazságot és mily jogosulatlan kedvezést nyújtana az erre ugyancsak érdemtelen férjnek. Az ágyastársak közös gazdálko­dást folytattak. A tényállásban külön ki nem emelt fizikai mun­kán kivül az ágyasság ideje alatti vagyonszerzésnek egyik jelentékeny tényezője az asszony által özvegyi jogon élvezett ingatlanok jövedelme volt. Ez a jövedelem befordittatott a közös szerzeménybe. Az igény elvi elutasítása tehát az asszonytól, illetve örököseitől az asszony saját vagyonát is elvonta volna, és ezzel a férfi az ágyasság megjutalmazásaképpen jogalap nél­kül gazdagodnék. Ajz ágyassági viszonynak, mint turpis causának felfogása a házassági intézmény körülbástyázása kiván lenni. Közelfekvö, hogy a fenti határozat támadásokkal is fog találkozni, amiért a házasságnak nyújtott oltalmat meglazítja és csupán a házas­ság esetén fennálló közszerzeményt, az ágyasságra is kiterjeszti. A határozat a kereseti igény és a közszerzemény szembesítése tekintetében a maga állásfoglalását élesen nem formulázza, de bevezető részében a határozat fenntartja azt az egyébként is kétségtelen érvényű tételt, hogy ágyassági viszonyból közszer­zeményi igényt érvényesíteni nem lehet, amiből tehát követke­zik, hogy a Kúria a kereseti igényt nem is közszerzeményi igénynek, hanem ettől jogilag különböző más természetű igény­nek fogja fel, amivel a kúriai határozat adós maradt, az abban áll, hogy ennek a mástermészetü igénynek az eltéréseit nern domborította ki. Talán nem tévedünk, ha a Kúria határozatát akként értelmezzük, hogy a kereseti igény a tényleges, valósá­gos együttszerzésen alapszik, amelynek előfeltétele a szerzésben való tényleges részvétel, de amelynek előfeltételei közé az ágyas­sági együttélés nem is tartozik. Amíg a közszerzeményi igény előfeltétele a házassági együttélés, de viszont nem elő­feltétele a házastárs tényleges részvétele a szerzés munkájában. A közszerzemény és együttszerzés két különböző jogi fogalom és az együttszerzés bírói oltalma, helyesebben mondva a bírói oltalom megtagadásának elejtése nem vezethet a fogalmak ösz­szezavarására, sem a házassági intézmény meglazitására. Vi­szont kétségtelen előnye a kúriai álláspontnak, hogy a tény­állás teljes felfejtése mellett nem a birtokban lét véletlene, ha­nem az anyagi igazság követelményei szerint juttatja a vagyont annak kezére, akit ez jog és igazság szériát megillet. B. S.

Next

/
Thumbnails
Contents