Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Törvényjavaslat a csendes társaságról

103 Törvényjavaslat a csendes társaságról.* A korlátolt felelősségű társaság immár remélhetőleg végleges alakjába öntött és mihamar törvényeink sorába is emelkedő javaslatával együtt bocsáttatott közre a csendes társaságról szóló javaslat is. A két javaslat most egy törvénytervezetnek intesráns részévé vált. Amig azonban Kuncz profeszor értékes munkája a gazdasági élet által olyannyira nélkülözött korlátolt felelősségű társaságról, az előző tervezet alapján, a gazdasági és jogászi körök élénk megvitatásának tüzpróbáját immár kiállotta s a jelenlegi tervezet a kritikákból — igen elismerésre méltó módon — számos helyes rendelkezést tett a magáévá — addig a csendes társaságról szóló javaslat ezideig nem képezte ily vita anyagát s ugy látom, hogy ahhoz a mostani tervezet kibocsátása alkalmával sem igen történt hozzászólás. A csendes társasági javaslattal foglalkozván, véleményem szerint, mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a korlátolt felelősségű társaság mielőbbi megalkotása oly általánosan érzett sürgős szükség kielégítésére szolgál, hogy annak megalkotását más társasági forma életrehivását célzó javaslattal csak abban az esetben szabad egybekapcsolni, ha ennek szükségessége és a tervezett megoldási módja olyan, hogy annak törvényre emelése szintén teljesen megérett s további vitatást, hozzászólást nem igényel. Ellenkező esetben ugyanis a k, f. t. halasztást nem türö ügyét nem volna kívánatos e másik társasági forma, életrehivasával szervesen egybekapcsolni. A tervezet a csendes társasági formát — elgondolásban és a kivitel részleteiben is, szorosan a német és osztrák törvények idevágó rendelkezéseinek megfelelően — ólyképen kívánja megoldani, hogy ennek révén mint uj társasági kategória jelentkezik az oly együttműködés, amelynél „valaki anélkül, hogj- kifelé tagul jelentkeznék — másnak saját nevében folytatott kereskedelmi vállalatában, vagyoni betéttel ugy vesz részt, hogy azt a vállalat tulajdonosára átruházni köteles". A javaslat a továbbiakban részletesen szabályozza a csendes társnak és a vállalat tulajdonosának egymáshoz való viszonyát, jogaikat és kötelezettségeiket, a nyereség-veszteségben való részesedés mikéntjét, adatok közlésére, a könyvekbe való betekintésre vonatkozó jogosultságot. Kifelé, harmadik személyekkel szemben való vonatkozásban, a legfontosabb a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a vállalat ügyletei alapján, jogok és kötelezettségek egyedül a vállalat tulajdonosát illetik. A csendes társsal szemben tehát harmadik személyek, annak ezen minőségében egyáltalán nem fordulhatnak. A csendes társ a maga vagyonbetételét átruházta a vállalat tulajdonosára, ennek alapján vele szemben — más megállapodás hiányában — már a javaslatból folyóan is érvényesítheti érdekei védelmére jogait, — kifelé a csendes társ ezen minősége változást * A kérdésre legközelebbi számunkban még visszatérünk. Sz^rk.