Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8. szám - Jog és igazság viaskodása. A magánjogi törvénykönyv visszhangja

161 a gyermek jogának sérelmére a kötelezettel csalárdul öszszejátszott. A Javaslat — csakúgy, mint minden külföldi jog — az egyes tartalmuk szerint elkü önülő ügyletfajták (adás-vétel, haszonbérlet, megbízás stb.) melleit ismeri a tartozás elismerését is, ahol a kötelezettség független attól, hogy miért vállaltatott, il eve ahol a kötelezettség alapja maga az elismerés. Gyakorlatilag a tartozáselismerés fontossága abban rejlik, hogy amíg az egyes ügyletekből eredő kötelezettségeknél az adós az ügyleti tényállásból levonható sokféle kifogással védekezhetik, tartozáselismerésnél egyedül az a fontos, történt-e elismerés, mert az elismerésből eredő kötelezettségnek egyéb előfeltétele, mint az elismerés, nincs. Ahogy a jogi műnyelvben szokás kifejezni, a tartozáselismerés után az alapügyletre visszanyúlni nem lehet. Nehogy a tartozáselismerés olyan köte'ozettségnek adja meg a törvényesség látszatát, amelyektől a törvény egyébként megtagadja, az 1695. § kimondja, hogy „azok a jogszabályok, amelyek az elismert kötelem keletkezését kizárják, a tartozás elismeréséből származó kötelemre is kihatnak." A rendelkezés értelme és eélja, hogy a tartozáselismeréssel ne lehessen érvényességhez juttatni egyébként a törvénybeütköző és emiatt nem érvényes kötelezettségeket. Minthogy a kötelezettség újítása az 127D. §. 2. bekezdés szerint ugyancsak azzai a hatállyal bir, hogy a régi követelésnek ellenvethető kifogások, ha csak fenn nem tartattak, nem érvényesíthetők, ugyanezen szakaszban kimondja a törvényjavaslat, hogy semmis jogügyletből származó követelés nem ujitható meg és hogy bíróilag nem érvényesíthető követelésujitás esetén sem válik érvényesitltetővé. Sem a tartozáselismerés, sem az ujitás tehát nem használható fel arra, hogy a törvény kijátszása következzék be. Ugyancsak önmagát, a törvény becsületes intentioil védi a Bevezető szabálvok 2. §-a: „A jogok gyakorlásában s a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően kell eljárni." A törvény nem nyújt oltalmat a joggal való visszaélésnek. A jogszabályokból összesűrűsödő jogrend fölött ott lebeg még az erkölcs szabályaiból folyó magasabb jogrend. Eechtsatze höherer Ordnung hangsúlyozza ujabban a német Reichsgericht, de megszólal ez a hang a mi Curiánk gyakorlatában is — sajnos itt is —• ott is, még nem minden esetben. Az erkölcs felsőbbrendű jogszabá-