Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - Kamat és késedelmi kártérítés

52 pedig azért nem tartoznak, mert a peres felek között korábban folyamatban volt perben jogerejüleg kimondatott, hogy a vevőfelek a vételárhátralék megfizetésére vonatkozó kötelezettségüknek a birói letétbe helyezéssel eleget tettek: megfelel annak az anyagi jogerőre vonatkozó jogszabálynak, amely szerint a peres felek között korábban lefolytatott és jogerejüleg befejezett perekben jogerejüleg eldöntött kérdések — perújításnak ezúttal fönn nem forgó esetét kivéve — ujabb vitatás, vizsgálat és döntés tárgyává nem tehetők. (Curia P. V. 6755/1926. 1927. november 17-én.) 1102 C 02 A mellékbeavatkozó. A mellékbeavatkozó peresfélnek nem tekinthető, amiből következik, hogy a fentebb megnevezett mellékbeavatkozó nem félként, hanem tanuként lett volna kihallgatandó. (Curia P. II. 5631/1926. 1927. december 9-én.) 1103 C 03 PerujftáSi határidő. A Pp. 567. §-a értelmében a perújítás határideje hat hónap s ez a határidő az alapperben hozott végitélet jogerőre emelkedésének napjától számítandó. A Pp. 410. §. 2. bekezdése szerint pedig az az Ítélet, amely fellebbezéssel meg nem támadható, a kihirdetéssel emelkedik ugyan jogerőre, azonban azok a határidők, amelyek a fél részére az ítélet jogerőre emelkedésétől számitandók, az ítéletnek vele történt közlésétől kezdenek folyni. Mivel pedig ezen közlés alatt az ítéletnek kézbesítése értendő s a Pp. 546. §-a a felülvizsgálati bíróság ítéletének kézbesítését elő is írja, nyilvánvaló, hogy a jelen esetben a perujitási 6 hónapi határidő az alapperben hozott kúriai ítéletnek nem a kihirdetésétől, hanem annak a felperes részére történt kézbesítésétől számítandó. Az a körülmény, hogy a felperes által már az alapper folyamán ismert perujitási ok az alapperben az ügyvéd mulasztása miatt nem használtatott, a tudomást illetően közömbös. (Curia P. VII. 96/1927. 1927. november 30-án.) 1104 C 03 Ténymegállapítás megtámadása. Ténymegállapítás azon az alapon nem támadható meg, hogy a per adatai alapján nem a bíróság által megállapított, hanem a fél álláspontja szerinti tényállás volt volna megállapítandó. Mert az általánosságban ekként emelt panasz nem tekinthető a Pp. 534. §-ban előirt támadási alapnak; egyébként pedig a felülvizsgálati eljárásban egyedül a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás az irányadó, amivel szemben a peres félnek a saját álláspontjánál fogva ellenkező előadása figyelembe nem vehető. (Curia P. VI. 4803/1926. 1927. november 11-én.)