Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 7. szám - A házastársak vegyes állampolgárságából eredő bonyodalmak

136 JcÖSŐé törvényhozásra utalva, egy jogrendszer alá rendeli a döntést. Amikor azonban nemzetközi egyezmény alkalmazhatósága szóba sem jöhet, a házassággal kapcsolatos kérdések kétféle jogrendszer döntése alá kerülvén: legcsudálatosabb helyzetek állhatnak élő. Magyar bontó itélet keletkezhetik, mert hiszen az egyik házastárs magyar állampolgár (H. T. 114. §.), ámde az az itélet nem hatályos a másik házastársra nézve, aki utódállambeli honos és ahol a magyar Ítéletet az utódállambeli házastársra nézve nem ismerhetik el érvényesnek, mert a kizárólagos hazai bíráskodás van fenntartva. Ha pedig utóbbinak hazájában az ottani bíróság jogerős bontó ítéletet hozott, ez a magyar házastársra nem lesz hatályos. Ahhoz tehát, hogy a házasságnak bontó itélet következtében történt megszűnése okából a házastársak mindkettenszabad állapotba kerülhessenek: két jogerős Ítéletre van szükség, magyar és utódállambeli bíróságtól hozott jogerős ítéletekre. Hogy a kétféle' jogból - szörnyű bonyodalmak és szinte megoldhatatlan összeütközések származhatnak, asz kézenfekvő. Ha a házastársak között békésen nem rendezett kérdések vita tárgyává válnak, szinte lehetetlen a jogkérdések észszerű megoldása. Ugyanarra a házasságra nézve az egyik itélet a ;férj, a másik a nő hibájából és vétkesnek nyilvánításával mondja ki a bontást. Homlokegyenest ellenkező vagyonjogi rendelkezésekkel és a gyermekek elhelyezésére nézve is egymással összeférhetetlenül; ne felejtsük ugyanis, hogy mindkét perben az alperes ismeretlen helyen tartózkodóként szerepelvén, a felperesi állitások fognak itéletileg elismertetni. A nemzetközi jogsegély, — ha az itélet nemzetközi végrehajtásáról van szó — csődöt mond, mert pL a magyar állam bizonyára nem fogja azokat a magyar honos gyermekeket a külföldi itélet alapján a külföldi szülőnek kiadatni, akikre a magyar itélet akként rendelkezett, hogy ezek a magyar szülők gondozása alá bocsájtandók. Persze ugyanígy fog a külföldi állam is eljárni, ha az ő Ítéleti rendelkezésével ellenkező magyar Ítéleti rendelkezésnek végrehajtásáról lenne ott szó. Ezúttal a kérdés coniplexumnak egy egészen speciális esetére óhajtanám az érdeklődő figyelmét felhívni. És pedig a szabad illetőleg kötött állapot kérdésére uj házasságkötés esetén vegyes állampolgárságnál, amikor csak egy bontóitélet keletkezett. Példa világosítsa meg a kérdést. Adva van: a férj, mint magyar honos, a feleség, mint szerb-horvát-szlovén állampolgár és tegyük fel, hogy utóbbi állam illetékes bírósága a házasság fel-