Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám

2 sé'm érte el azt a fejlődési fokot, hogy elég hatékony eszköze lehessen a háborúk elhárításának. Hogy minél tisztábbak legyenek fogalmaink a nemzetközi bíráskodásról, nem szabadj szem elől tévesztenünk, hogy az szoros kapcsolatban áll az igazságszolgáltatási intézmények kifejlődésével az állami életben, az ezeknek szükségszerű következménye. A XIX. század ma már mint történeti fejlemény áll szemeink előtt. E század egyik legnagyszerűbb eredménye a teljes jogegyenlőség eszméje alapján az igazságszolgáltatási intézményeknek igen magas fokú kifejlesztése. Ez a fejlődési folyamat azóta állandóan tovább tart. A fejlődés vonala azonban nem egyenes és nem is folytonos, hanem sokszor erős elhajlásokat vagy éppen mulólagos visszaesést mutat és sokszor erősen szakadozott. Az igazságszolgáltatás ugyanis sok más tényezőnek befolyása alatt áll, ezek pedig olykor nem kedvezőek, hanem károsak kialakulására. Ilyen káros tényezők befolyása alatt állott jóformán mindenütt, nemcsak éppen nálunk, a világháború alatt s az azt követő zavaros időszakban. A háború utáni eseményektől különösen a mi igazságszolgáltatásunk szenvedett nagyon sokat. Főleg ez okozta igazságszolgáltatásunk jövőjének pesszimisztikus megítélését, leginkább gyakorlati jogászkörökben, és szülője volt azoknak a különféle terveknek, melyek igazságszolgáltatási intézményeink „leépítését" célozták. Azt mondták, szegények és csonkák lettünk, ebben az állapotban pedig nem birjuk el a boldogabb kor „fényűző" igazságszolgáltatási intézményeit. Ez a rossz hangulat annyira erős volt, hogy bizonyos szomorú gyakorlati eredményekre is vezetett. De nem tévedek, ha azt állítom, hogy a mélyponton már tul vagyunk s hogy ismét kezd megerősödni az igazságszolgáltatási intézményeink felemelkedő kialakulásába vetett hit. A jog uralmának hatalmas térhódítása az állami életben nem maradhatott kihatás nélkül a nemzetközi életre sem. Ha a jog eszméje a nyers erőszakot el tudta nyomni ott, miért ne tudná elnyomni itt is! Merül fel sokakban a nagyon jogosult kérdés. És mikor ennek eszközét keresték, csakhamar rájöttek, hogy ez itt sem lehet más, mint a biró szava. A nemzetközi jogrendet is az igazság eszméjén kell felépiteni; és az igy megalkotott jogrendben a jog uralmát a biró szavának kell megvalósítania. Mindenki érzi azonban, hogy ennek a nagy eszmének uralomra jutása óriási nehézségekbe ütközik. Ki merné állítani, hogy a békeszerződések által létesített nemzetközi jogrend igazságos? És ki merné állítani.