Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - A bírói gyakorlat megszervezése

113 zötti szolgálati szerződésben egy Londonban székelő választón biróság kizárólagos illetékessége költetett ki és felperes a szolgálati szerződésből származó követelését Magyarországon, a rendes biróság előtt érvényesítette, amely a pergátló kifogásnak mind a három fokon helyt adott. Ismerteti továbbá a bécsi Oberlandesgericht egyik határozatát, amelyben a nevezett biróság helyt adott a pergátló kifogásnak, amikor a felek a krakói kereskedelmi és iparkamara választott bíróságának kizárólagos illetékességét kötötték ki és felperes arra való teintettel, hogy alperesnek Lengyelországban vagyona nincsen, Ausztriában pedig vagyona van, keresetét a wieni biróság előtt indította meg. Dr. Maurus Deutsch véleménye szerint — és ehhez Dr. Ribáry Géza is csatlakozott — mindkét határozat téves volt, mert a választott biróság Ítélete abban az országban, ahol alperesnek vagyona van, nem volna végrehajtható, pedig nem tételezhető fel, hogy a feleknek a választott bírósági szerződés megkötésénél az lett volna az intenciójuk, hogy a rendes biróság hatáskörének kizárásával a végrehajtás lehetőségéről lemondjanak, ami egyértelmű volna a követelésről való lemondással. Véleményem szerint a kir. Kúria ítélete kétségtelenül helyes volt. A köztili tényállás szerint alp. angol cég, tehát Angliában vagyonnal rendelkezik. Felperes tehát nincsen elzárva attól, hogy a választott 3 bírósági kikötés alapján keresetét Angliában a választott biróság előtt megindíthassa és annak ítéletét Angliában végrehajthassa. Az a körülmény, hogy az alperesi cégnek Magvarprszágon is van vagyona és hogy felperesre nézve bizonyára kényelmesebb lett volna követelését Magyarországon érvényesíteni, mit sem változtat a dolgon. Felperesnek a választolt biirósági szerződés megkötésekor számolnia kellett azzal, hogy per esetén kénytelen lesz igényét Londonban a választott biróság előtt érvényesíteni és mint alperes esetleg kémytelen lesz a londoni biróság előtt védekezni. A wieni Oberlandesgericht ítélete valószínűleg szintén helyes volt. A cikkben idézett indokolásból ugyanis nem állapitható meg oly tényállás, mintha alperesnek a választott bírósági szerződés megkötésekor Lengyelországban vagyona lett volna és csupán utólag állott volna elő az a helyzet, hogy alperesnek Lengyelországban nem volt vagyona, haneiö csupán Ausztriában, mert az ítélet indokolása szerint ,,felperesnek a választott bírósági szerződés megkötésekor módjában állott szem előtt tartani annak perjogi kihatásait". Dr. MauruDeutsch ur rendkívül érdekes fejtegetései során helyesen inal arra, hogy választott bírósági kikötések létesítésénél a felek nem láthatják mindig előre az ily kikötés következményeit, így pl.a felek, amikor osztrák választott biróság illetékességét kötötték ki, nem számolhattak azzal, hogy az egyik fél utóbb lakhelyét Budapestre teszi át és megtörténhetik, hogy éppen azt a felet kell alperesként perbe vonni, aki Budapestre költözött é< akinek Wienben vagyona már nincsen. Arra sem gondolhattak a felek. — folytatja igen helyesen Dr. Deutsch ur — hoa;v 1914ben Ausztria és Magyarország között jogsegélvszerzödés fog létrejönni, amely szerint a kikötésen alapuló illetékesség nem szerepel azon illetékességi okok között, amelyeknek alapján hozott Ítéletek kölcsönösen végrehajthatók. Ámde éppen ezekben