Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Fizetésképtelenségi jogunk reformja

a kereseti kérelemben benníoglaltnak sem tekinthető, minthogy azonban az alpereseknek eme tárgyak kiadására való kötelezése a felperesre nem sérelmes és minthogy a felperesnek megítélt jog érvényesítése felperes tetszésétül függ, a felperes az ítéletnek erre vonatkozó rendelkezését som támadhatja meg. (Curia P. I. 4053/1926.) 1020 C 03 Felfolyamodás, költségek tárgyában. A felfolyamodó a másodbiróság végzésének azt a részét támadja, amelylyel a másodbiróság a végrehajtáskérési költség kérdésében határozott. A felfolyamodást azért kellett visszautasítani, mert a Pp. 40. §-ának 5. bekezdése szerint a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó Pp. 551. §-ának első bekezdése és ennek a törvényhelynek a Pp. 521. §. második bekezdésével egybevetett értelme szerint a másodbiróságnak egyedül a költséget tárgyazó rendelkezése ellen további felfolyamodásnak helye nincs. {Curia Pk. V. 6987/1927. 1928 január 24-én.) 1021 C 04 Sommás visszahelyezés. A vízjogról alkotott 1818. évi XXIII. t.-c. 156. §-ának ama tartalmából, hogy mindazon ügyekben, amelyek az emiitett törvény szerint a vizszabályozásra, a vízhasználatra és a vizek elleni védelemre vonatkoznak, a közigazgatási hatóság illetékes; még akkor is, ha esetleg birtokháboritás történt, ami sommás visszahelyezésre adna jogot. (Curia P V. 4907/1927. 1927 nov. 8.) 1022 C 07 Viszontkereset a bontáperben. A házassági kötelék egységes voltánál fogva bontóperben a házasság felbontása kérdésében a keresetnek és viszontkeresetnek csak egységes ós együttes elbírálása alapján lehet érdemleges ítéletet hozni, még abban az esetben is, ha a fellebbezési bíróság Ítélete ellen csak egyik irányban éltek jogorvoslattal. Az ügyet ezért a m. kir. Curia a viszontkeresetre nézve is elbírálás tárgyává tette, jóllehet a viszontkereset alapján történő bontás ellen a felek egyike se élt felülvizsgálati kérelemmel. (Curia P. III. 4772/ 1927. 1927 október 28-án.) 1023 C 09 Választott bíróság kikötése. A? érvényesen létrejött írásbeli alapszabályok társasági szerződésnek tekintendők, hatályuk nincs a társasági tagok aláírásától feltételezve; az alapszabályok írásbeli szerződési jellegét tehát nem érinti az a körülmény, hogy azt a felperes mint társasági tag nem irta alá. Nyilván alaptalan ezért a felperesnek az az álláspontja, hogy az alperesi alapszabályoknak a választott bírósági eljárásra vonatkozó része irányában azért nem lehet joghatályos: mert az, aláírás hiányában nem tekinthető a Pp. 767. §-ában megkívánt írásba foglalt szerződésnek. (Curia P. VII. 2192/1927. 1927. november 29-én.)