Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Dr. Schwartz Tibor: A valorizációs kérdések fejlődése és kialakulása, különös tekintettel a bírói gyakorlatra

90 ellen. Ezért általában megállapítható, hogy ezen belépési jog csak Damokles kardjaként lebeg a szerződő felek fölött, a gyakorlatban azonban alig szerepel, mert a vételár felemelésének lehetősége folytán, gyakorlatilag erre tulajdonképen szükség nincs Valósággal drákóiak azok a rendelkezések, amelyek ezen adóeltitkolásra vonatkoznak. Már a késedelmesen beadott vallomásokra, vagy késedelmes fizetésekre is büntetésül illetékemelések vannak kiróva; megállapított adóeltitkolás az eltitkolt összeg 50-szereséig terjedő pénzbüntetéssel és három hónapig terjedhető elzárásbüntetéssel sújtható. A büntetés kiterjed minden bűntársra és résztvevőre. Megjegyzendő, hogy az ilyen bűnügyi vizsgálatok elég gyakoriak; legutóbb egy nem nagyon jelentékeny összegű iíletékeiUtkolásban való részvétel miatt egy bécsi ügyvédet jogerősen mintegy 50.000 schilling büntetésre Ítéltek. Dr. Deutsch Maurus. Jogirodalom. Dr. Schwartz Tibor: A valorizációs kérdések fejlődése és kialakulása, különös tekintettel a birói gyakorlatra. (Franklin Társulat kiadása.) A valorizációs gyakorlat fejlődése nyugvópontra jutott: tételei többé-kevésbbé kiformálódtak, elvei rendszerződ lek, kilengései megszűntek. A pénzromlás hatásait rendező ítéletek forrásai lassan eldugulnak, szélesen hömpölygő, valamikor mindent magával ragadó folyama visszahúzódik, eliszaposodik. Távlat szempontjából a legalkalmasabb pozícióba lielyezkedhetik ma az, aki e nagy probléma számos ágának áttekintésére vállalkozik. Schwartz Tibor könyve, — előrebocsátanijuk kivételesen sikerült munka és két irányban is mintául szolgálhat. Abban, hogyan kell a valorizáció kérdését nemzetgazdasági, államjogi és etikai összefüggések foglalatában mégis par excelence jogászi problémaként tárgyalni és abban, hogy az elméleti megállapítások és azok gyakorlati hasznosítása, a gondolatokat érlelő tudománynak és az élő jogot tükröző birói gyakorlatnak, milyen okos érzékkel történő adagolása kell ahhoz, hogy a szertehulló anyag egy, — a szónak nemesveretü, régi értelmében nevezett — monográfiává fonódjon össze. Könyvünk végigkíséri a valorizáció gondolatának érvényesülését a jogrendszer egészén. Vertikális és horizontális irányban-, tüzetesen foglalkozik az adásvétel, az örökjogi és családjogi vonatkozású kötelezettségek, a kamatkérdés, a gazdasági lehetetlenülés valorizációs tüneteivel és külön fejezetekben mutat azokra az elvi közösségekre, amelyek a szétszórt rendelkezések mindegyikében megtalálhatók. Törekszik az ügvlet-tipusok jelen jogállapotát a kérdés fejlődésének és az idekapcsolódó szabályok változásának keretébe állítani. Ax anyag ilyetén tárgyalása nemcsak jogtörténeti érdeket szolgál, de mint minden evolúciós módszer, a legbiztosabb ut-