Polgári jog, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 4. szám - Köztartozások és csődmegtámadás

82 A helyzet tehát az: alperes nem szolgált rá a jutalékra, sőt ő felelős, hegy a jutalék meghiúsult; ő tehát a kárapasztás kerülő utján sem juthat oly helyzetbe, amely a jutalékérték bir­tokába juttatja (ezen jutalékösszeg erejéig a fizetés alól men­tesül), de viszont a felperesre is alaptalan a gazdagodás, ha valóságos kárát meghaladó összeget kap. A probléma, ami itt adódik, nem eseti sajátság. A turpis causa számos esetében érezzük, hogy egyik fél sem érdemli meg a pernyerést, a felperes nem azt, hogy a köve­telést megkapja, az alperes nem azt, hogy a követelés alól men­tesüljön. A védjegyjog, a tisztességtelen verseny területén gyakori, de a közpolgári forgalomban is aktuálissá válhatik, hogy a jog­sértő fél oly gazdagodáshoz jut, amelyet ellenfele az ő jogsértése nélkül a saját számára nem tudott volna elérni. Pl. valaki nagy propaganda tevékenységet fejt ki egy idegen védjegy kihasz­nálásával és jelentős üzleteket tud kötni e réven, amelyekből nyereség resultálódik. A védjegy birtokosa maga szerényebb propaganda eszközeivel ezt az eredményt nem tudta volna el­érni. Kohler óta jogi elv a „Herausgabe des Erlangten" még akkor is, ha felperes kára kisebb. Ez a felperes is keres a ká­ron. A jogsértő bizonyára nem érdemli meg, hogy a „produc­tum sceleris" nála maradjon, de viszont az sem erkölcsös, hogy a kártérítés több legyen, mint térilés-gazdagodás. C.rosschmid említi a következő kis esetet a Kt. 344. §-a kö­rében. Valaki helytelen csomagolással adja 'fel az árut, ami miatt az áru elpusztult volna. De jön egy .villámcsapás és még mielőtt a helytelen csomagolás konzekvenciái beállottak volna, — elpusztítja a feladott árut. Ahogy történt, — ugy vevő viseli a veszélyt, tartozik vételárat fizetni; ahogyan a villámcsapás nélküi történt volna — a csomagolás hibásságából elpusztult áru vételárát vevő nem tartoznék fizetni, mert eladó hibás abban, hogy az áru elpusztult. „Elragadott okozat" — ezt az elragadó kifejezést használja Grosschmid annak feltüntetésére, hogy rossz csomagolás, mint ok mellől, az emiatt bekövetkező árupusztulás mint okozat „elragadtatott''. A villámcsapás akkor is bekövet­kezett volna, ha eladó az árut hiba nélkül csomagolja, — a má­sik oldalról: az áru villámcsapás nélkül is elpusztult volna az eladó hibájából. Vevő ellen is, eladó ellen is van kadencia. Mégis van egy nagy különbség ezen eset és a/, előzők között. Ha a tételes jogi elrendezés alapján akár vevőnek, akár eladó­nak adunk igazat, — a jogérzet vagy belenyugszik, vagy az ellenkező döntést sürgeti. Valamelyiknek igazat akarunk adni. Az előző esetekben a jogérzet követelménye az, hogy egyik fél se kapjon igazat. Váljon közöttük gazdátlanná ia vita tárgya! És minthogy valakinek mégis csak meg kell kapni az értéket, — mivel, hogyha senki sem kapja, ugy az alperesnél marad és ezt akarjuk elkerülni, — kapja meg az állam. íme: a magánjogi elkobzás. A magánjogi elkobzás problémája adva van. Hogyan fog­laljon állást a törvényhozó, arra nem egyedül a fenti beállí­tásból kitetsző szempontok irányadók. A probléma sokrétű, de ugy erezzük, megkivánja, hogy foglalkozzunk vele. B. S. Perenkivüli költség az ellenfél terhére. A perenkivüli (de meg mindig bírósági) eljárásokban a vesztes fél ellenében sem állapítja meg a bírói gyakorlat az ellefénl ügyvédi képvisele­tének költségeit, ha csak nincs külön oly rendelkezés, amely a költségmarasztalást előírja. Most egy nem tulajdonképeni pe­renkivüli kö'tsée érvényesítését mondotta ki az ellenfél terhére

Next

/
Thumbnails
Contents