Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 10. szám - Gondolatok az ügyvédi munkaalkalmak szaporításáról

300 November 23-án ifj, dr. Szigeti László tartott előadást „Az ítélkezés lélektanához" cimén. Ismertette a mai kontinentális és angol-amerikai jogalkalmazási rendszerek alapelveit, ezek előnyeit. Majd az utolsó évek jogalkalmazási nehézségeiről és ezek okairól beszélt. Az orvoslást, a részleteket a birói gyakorlatra hagyó kerettörvények hozásában és a jogegységi határozatoknak kifejlesztésében látja. Az Országos Ügyvédszövetség törvényelőkészítő bizotlsága 1927 november 28-án dr. Nynlászi János m. kir. kincstári főtanácsos, társelnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Glücksthal Andor szövetségi titkár bemutatta az okirati illetékekre vonatkozó jogszabályok hivatalos összeállítása tárgyában a Szövetségnek a m. kir. pénzügyminiszterhez benyújtott felterjesztését. E felterjesztés az okirati illetékrendelettel gazdasági és jogelméleti szempontokból foglalkozik. Javasolja a jogszabályalkotó hal alomnak a törvényhozásra való visszaruházását és ezzel a rendeleti jogszabályalkotás lebontását, a külön pénzügyi magánjog kiépítésétől való tartózkodást, a szabados értelmezésnek utatnyitó többértelmü fogalmazások kiküszöbölését, az ingatlanilletékek gondolatmenetének az ingó illetékek jogvidékén való mellőzését, mennél szélesebbkörü tehermentesség kezdeményezését azon rendelkezések körében, amelyek a kölcsönügyletekre, folyószámlahitelekre, a betétek szaporodására, a kamatozás sértetlenségére, az utalványok, hitellevelek népszerűsítésére, a konverziók számának gyarapodására vonatkoznak. Indítványozza az illetékért való felelősségnek az általános jogelvek szerint a vétkességhez, vagy a gondatlansághoz való kapcsolását, az okiratok megilletékezett voltának bizonyításánál a bizonyító eszközök szabadelvű előírását, a készpénzben való lerovás rendszerének fejlesztését, a kedvezőtlenebb megítélés védelmének mellőzését, a kereskedelmi levelek feltételes illetékmentességének épségbentartását, az elévülési jogszabályoknak az általános jogelvek szerint való megváltoztatását. A felterjesztés ezenkívül részletesen bírálja a rendelettervezet egyes rendelkezéseit és minden ponton megteszi a helyes gazdasági és jogpolitika szempontjából szükségesnek mutatkozó módosítási indítványokat. E felterjesztésnek dr. Glücksthal Andor által szerkesztett szövegezését a bizottság magáévá tevén, a rendelettervezethez további kritikai megjegyzések fűzését találta kívánatosnak. Dr. Zerkowitz Zsigmond annak a kívánalomnak tolmácsolását kérte, hogy ilyen alapvető jogszabálygyűjtemények szerkesztésénél a jövőben az érdekképviseletek és elsősorban a jogászkörök bevonásával szaktanácskozások rendszere sittessenek. Dr. Giskán Jakab e rendelet törvényességének kérdését elemezte és a kereskedelmi levelek perbeli illetékkötelezettségét telte vizsgálat tárgyává, dr. Lugmayer József pedig e rendelet kiterjesztő értelmezése ellen loglalt állást. Dr. Nagy Dezső Bálint rámutatott arra, hogy a rendelettervezetben a felhatalmazási körök tul vannak feszítve, aminek a jog alkalmazása szempontjából káros következményei lehetnek, ezenkívül az elévülés kezdöpontjának kérdésével foglalkozott és arra a következtetésre jutott, hogy az életbelépteiendö rende'etet próbamünek lehetne csak tekinteni, amelynek eredményeihez képest bizonyos idő múlva tör-