Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 10. szám - Belga reformtörekvések a kereskedelmi társaságok jogában
269 földdel való gazdasági forgalom annyira élénk, mint éppen Belgiumban. A kereskedelmi forgalom könnyebbsége és biztonsága parancsoló, szükséggé tette Belgiumban cégjegyzék létesítését. 1923 július 13-án került a képviselőház elé a „Registre dii Commerce" létesítését célzó javaslat. Beható' megvitatás és némi módosítás után a képviselőház 1921 április 10-iki ülésén egyhangúlag megszavazta a javaslatot. Ez a cégjegyzék felépítésében sok tekintetben kezdetleges, a mi cégjegyzékünknél fogyatékosabb és inkább az 1919 március 18-i törvény által létesített francia cégjegyzékhez áll közelebb. Ettől mégis lényegesen eltér, különösen abban, hogy központi cégjegyzéket (Registre central) nem ismer. Franciaországban a helyi cégjegyzékek (Registre local) bizonyos lényeges adatait hivatalból átvezetik a Párizsban, az ipari tulajdon nemzeti hivatalában (Office national ae la propriété industrielle) vezetett központi cégjegyzékbe (Registre central). A francia központi cégjegyzékeknek — amellett, hogy abból kivonatokat adnak ki a kérelmezőknek — az tulajdonképpen a főcélja, hogy azok, akik valamely cégnek székhelyéi s a cégbejegyzésre illetékes törvényszékét nem ismerik, a központi cégjegyzékből, mely az összes franciaországi bejegyzésre kötelezett kereskedők és kereskedelmi társaságok lajstroma, a keresett cégről tájékozást szerezhessenek s egyúttal onnan megtudhassák, melyik a bejegyzést tartalmazó lokális cégjegyzék. A belga jogalkotó fölöslegesnek találta ilyen központi cégjegyzéknek létesítését, hanem csupán helyi, lokális cégjegyzékek alakítását rendeli. A belga képviselőház által megszavazott törvényjavaslat első szakasza szerint minden kereskedelmi törvényszéknél, valamint kereskedelmi bíráskodást gyakorló polgári törvényszéknél kell cégjegyzéket vezetni. Ebbe a cégjegyzékbe be kell jegyezni mindazokat a kereskedőket (egyéni kereskedőket és kereskedelmi társaságokat), — akár belgák, akár idegenek azok, akiknek Belgiumban van telepük, fiókjuk vagy valamilyen ügynökségük. A javaslat fels.orolja a cégjegyzékbe való köteles bejegyzés tárgyait. Kiemelésre méltó, hogy a kereskedők tartoznak a cégjegyzékbe bejelenteni eredeti honosságukat s ennek későbbi változásait, — a kereskedelmi társaságok pedig az igazgatásra, ügyvezetésre, valamint a cégjegyzésre jogosított személyeknek eredeti állampolgárságát s ennek esetleges későbbi változását is. Részvénytársaságok, a betéti részvénytársaságok, a szövetkezetek (sooiétés cooperatives) és a hitelegyesületek (unions du crédit) az igazgatóknak és számvizsgálóknak, — közkereseti társaságok a tagoknak, betéti társaságok pedig a beltagoknak eredeti honosságát s esetleg utóbb szerzett honosságát is kötelesek bejelenteni. A cégjegyzék-hatóság csak mintegy lajstromozó hivatal működik. A cégjegyzék vezetője csak abban az esetben utasíthatja vissza a szükségei adatok bejegyzését, ha a folyamodó nyilatkozata nem tartalmazza a törvény által előirt összes adatokat. A cégjegyzék nyilvánossága nem a szabad betekinthető-