Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás

88 ság jogérvényes megállapításáig fizetendő méltányos előleget. A 19. §. foglalkozik az előleg mértékének meghatározásával. A 19. §. határozottan akkép rendelkezik, hogy átértékelést tartalmazó végrehajtható itélet esetén az előleg mértékét megállapítani nem kell. Ebből a rendelkezésből éppen arra kell következtetni, hogy a törvény a végrehajtható Ítéleteknek hatályát érinteni nem kívánta. De ha a 19. §-ban ez a rendelkezés nem is foglaltatnék, az előzetes végrehajthatóság hatályát érintetlennek kell tekinteni, mert ha a törvény ilyen irányban kivánt rendelkezni és ezzel egy másik törvény hatályát érinteni célozta, — ez irányban határozott rendelkezést tartalmazna. Ilyen rendelkezés azonban a törvényben nincsen. Az a körülmény, hogy az arányszám következtében a magánalkalmazott nyugdija végérvényesen az előzetesen végrehajtható itélet rendelkezésétől esetleg eltérően fog megállapittatni, tehát, hogy a jogerős marasztalás az előzetesen végrehajtható itélet rendelkezésétől eltér majd, nemcsak a magánalkalmazottak nyugdijának kérdésénél, de minden esetben előfordul, amikor az eljárási szabályok szerint valamely határozat előzetesen végrehajtható. Nincs tehát ok arra, hogy a magánalkalmazottak nyugdijával kapcsolatosan az előzetes végrehajthatóság máskép biráltassék el, ha a törvényben erre külön rendelkezés nincs. Közömbös tehát az a második kérdés, hogy a végrehajtató követelése a fennforgó esetben az 1926 : XVI. t.-c. rendelkezése alá esik-e? Ez az ügy érdemére tartozik és ha a követelés az idézett törvénycikk alapján nyer is elbírálást, ez az előbb kifejtettek értelmében az előzetes végrehajthatóságra befolyással nincs. (Curia Pp. V. 1777/1927. 1927 május 9-én.) Viszontkereset végrehajtás megszüntetése iránti perben (Ppé. 39. §.) A végrehajtás megszüntetési kereset a végrehajtási eljárás 1881. LX. t.-c. keretében különlegesen arra szolgál, hogy az egyébkánt érvényesen elrendelt végrehajtás hatálya a törvényben (Ppé. 39. §.) meghatározott alapon megszüntethető legyen. A végrehajtási eljárás természetére tekintettel a végrehajtás megszüntetési perben az eljárás is különleges, ami a kereset halasztó hatályára és a jogorvoslat (felülvizsgálat) korlátozására vonatkozó rendelkezésekből (1881 : LX. t.-c. 31. §.; Ppé. 39. §.) kitűnik. Bár a Ppé. 55. §-aértelmében ezekben a perekben is a polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók, ez az idézett törvényszakasz is kiemeli, hogy az 1881 : LX. t.-c.-ben tett különös rendelkezések hatályban maradnak. A polgári perrendtartás szabályainak általában való alkalmazása tehát nem változtat azon a helyzeten, • hogy a végrehajtás megszüntetési per a végrehajtási eljárás keretébe tartozó különleges természetű eljárás, amelyben tehát csakis az egyedül oda utalt — vagyis a végrehajtási jog fennállásával kapcsolatos — kérdés (Ppé. 39. §.) nyerhet elbírálást. Ebből következik, hogy ebben az eljárásban viszontkeresetnek helye nincs. (Curia P. V. 7872/1926. sz. 1927 április 27-én.) C 1