Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás
83 2000-nek a régi részvényesek egyetemétől való elvonásával a már addig is nagyobb részvényes P. takarékpénztár részére, bár a régi részvényesek egyeteme számára fenntartott részvények áránál drágább és a forgalmi árnak megfelelő, azonban a belértéken alul maradó árban törtónt juttatása és ezen a réven az utóbbi részvénytársaság által a részvények többségének megszerzése az alperes részvénytársaság helyzetére tekintettel gazdaságilag indokolt, előnyös volt. (P. IV. 6086/1926. Curia 1927. máj. 12.) Általános határozatok, szerződési kifejezés értelmezése. A K. T. 265—267. §§-ainak egybevetéséből és különösen a K. T. 265. §-ának abból a rendelkezéséből, amely szerint a kereskedelmi ügyletek megbirálásánál és értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata az irányadó, nyilván következik, hogy oly esetben, midőn a felek a szerződésben használt és kikötés számba jövő kifejezésnek jogi tartalmát eleve meghatározták és ilyképen kölcsönös megállapodással világosan kifejezésre juttatták azt, hogy a használt kifejezésnek minő értelmet kívántak tulajdonítani: a szerződő felek jogviszonyában a használt kifejezés kizárólag ennek a kikötésnek megfelelő értelemben veendő és pedig akkor is, ha a szóbanforgó kifejezést a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokás netán eltérő értelemben használná. (P. IV. 8375/1926. Curia 1927. máj. 17.) Általános határozatok, huzamos késedelem. Ha a per alatt beállt pénzromlásból keletkezett és a régi rendes perben nem érvényesíthetett igény érvényesítését a jogfenntartó nyilatkozat hiánya nem is gátolná, — arra való figyelemmel, hogy a forgalmi életben a hitelező huzamos időn át nem hagyhatja adósát kétségben az iránt, hogy valamely jogát érvényesíteni kivánja-e? — az igény támasztásának másféléves, tehát nyilván huzamos késedelmét az igénytől való elállással egyértelműnek kellett venni. (P. IV. 8445/1916. Curia 1927. május 18.) KárbiztOSitáS. Az a jogi álláspont, híbgy a K. T. 468. §-ában meghatározott 48 órai határidőt a szerződő felek kitolhatják, megfelel az állandó birói gyakorlatnak, a 2-/. alatti ajánlatban foglalt az a kikötés, hogy az alperes biztosító társaság az ajánlat elfogadása vagy visszautasítása fölött az ajánlat keltétől számított 45 napon belül határozhat és hogy e határidőn belül a biztosítási szerződés létrejöttéhez az szükséges, hogy az ajánlattevő az ajánlat elfogadásáról értesíttessék, érvényes s a felek jogviszonya tekintetében irányadó. (P. VI [. 7737/1926. Curia 1927. május 31.) B 021 B021 B5 g g Üzletátruházás. Az üzlethelyiség és annak a berendezési tárgyai egymagukban kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak nem lehetnek: a kir. Curia megítélése szerint II. r. alperesnek az I. r. alperessel létesített 3-/. alatti ügylete, mely szerint a Il-od r. alperes az I. r. alperestől csak az I. r. alperes üzlethelyiségét és