Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás

zőnek s a tőke 8%-át is meghaladható kártérítéssel tartozik ugyan az adós az érintett előfeltétel, vagyis a késedelem fennforgása esetén birói határozatban az 1877 : VIII. t.-c. 4. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a töke 8%-át meghaladó kártérítésben (1923 : XXXIX. t.-c. 2. §.) is marasztalható a kérvényező okirata alapján azonban a 8%-ot meghaladó kamat erejéig a zálogjog bekebelezését elrendelni még sem lehet. Az 1923 : XXXIX. t.-c. ugyanis az 1877 : VIII. t.-c. 3. §-ának azt a rendelkezését, hogy 8%-nál magasabb kamatot biztosító zálogjog előjegyzése vagy bekebelezése nem rendelhető el, hatályon kivül nem helyezte. {Curia Pk. V. 3592/1927. 1927. június 8-án.) Hagyomány valorizációja. A családi és öröklési jogban alapvető egyenlőség és értékkiegyenlités elvének szemelőtt tartásával, figyelemmel kell lenni arra is, hogy a pénzromlás mily kihatással volt a hagyomány fizetésére kötelezett örökösre hárult vagyontárgyak értékére, amelyeket a hagyomány valójában terhel és nemcsak a hagyomány esedékessége idejében volt., hanem a hagyományi összeg átértékelése idejében meglevő értéküket is tekintetbe kell venni, mert a hagyományi összeg átértékelésének alapja nem a kötelezett fizetési késedelme, hanem a pénz értékében a gazdasági viszonyok változásával bekövetkezett romlás. (Curia P. I. 7956/1925. 1927. április 6-án.) Királyi jogok elévülése. A királyi jogok, amelyek közé a vásártartási jog is tartozik (Werbőczy H. K. II. rész 9. cim 1. §-a), 100 év alatt évülnek el, amiből következik, hogy ezek elbirtoklásához ugyan csak 100 évi zavartalan birtoklás, vagyis a jognak ily időben és módon való gyakorlása szükséges. (Curia P. V. 3417/1927. 1927. június 23-án.) Fizetés elszámolása kamatra és tőkére. Ha a törvényben megengedett legmagasabb kamatnál nagyobb kamat köttetett ki, ugy ilyenkor a fizetésből kamatra csupán a törvényben megengedett legmagasabb kamat számitható, a többi azonban a tőkére tudandó be. A 8%-ot meghaladó kamat kikötése az 1877 : VIII. t.-c. rendelkezéseibe ütközik s bíróilag nem érvényesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a kikötött kamat összege az országban szokásos kamat mértókén alul van. A felebbezési bíróság tehát megsértette az anyagi jogot azzal, hogy az alperes által fizetett összegekből elsősorban a B. alatti adóslevélben kikötött havi 2% kamatot vette kifizetettnek, holott a fizetésekből a kamatra csupán a törvényben megengedett 8% tudható be, az ezenfelüli összegek ellenben a tőkére számitandók, mert a tényállás szerint az alperes a fizetéseket nem kifejezetten kamatra teljesítette s így az 1877. évi VIII. t,-c. 5. §-ának esete fenn nem forog. (Curia P. VII. 8714/1926. 1927. június 28-án.) A 311 A 350