Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás

74 A férj lakhelyválasztási jogának korlátai. A feleség nem köteles férjét olyan helyre követni s vele olyan helyen együtt lakni, ahol való elhelyezkedés és együttlakás ellen erkölcsi felfogása és érzése alaposan tiltakozhat s ahol erkölcsi épsége és becsülete is veszélynek van kitéve; aminő helyzet volna az, ha az alperes egy lopás büntette miatt többszörösen büntetett családfő háztartásában volna kénytelen elhelyezkedni s a férjével ott lakni. (Curia P. III. 6798/192(5. 1927. május 25-én.) Közszerzemény Vélelme. Jogszabályaink szerint abban az esetben, ha a házasfelek törvénynél fogva közszer­zőknek tekintetnek, törvényes vélelem szól a közösség mellett minden vagyonra nézve, mely a házasság tartama alatt szereztetett és eme tör­vényes vélelem megerőtlenitésére nem elegendő az a tény, hogy a szerzési jogügyletet az egyik fél csak a maga nevében kötötte meg, avagy az in­gatlan csak a házasfelek egyikének a nevére kebeleztetett be, sem annak a kimutatása, hogy a szerző házasfél rendelkezett oly öröklött vagyon fölött, melyet az ingatlan vételárának a fedezetére fordithatott. Az a körülmény ugyanis, hogy a közszerzeményi ingatlan a férj beleegyezésével és hozzájárulásával kizárólag a nő nevére Íratott, egy­magában nem bizonyítja azt, hogy a férj annak fele részével a nőt meg­ajándékozta, az öröklött vagyonnak a megszerzett ingatlanba történt beruházása pedig a szerző házastársat csak arra jogosítja fel, hogy az összvagyonból mindenekelőtt a beruházott érték megtérítését követel­hesse, — ami a közszerzeményi ingatlan közszerzeményi minőségének és az azon alapuló természetbeni megosztásnak a fenntartása mellett is esz­közölhető. (Curia P. III. 9418/1926. 1927. június 23-án.) Nő keresete ideiglenes nőtartásnál. A nő keresetképes­sége az ideiglenes nőtartásdij megállapításánál csak abban az esetben és olyan értelemben jöhet figyelembe, ha az az eltartásra szoruló nő által már alapjában űzött valamely hasznot hajtó foglalkozás­nál fogva bizonyos állandó keresettel jár, vagy a felek társadalmi állásá­nak is figyelembevételével s annak megfelelőleg a nő a rendes háztartási s gyermekgondozási elfoglaltsága mellett reá nézve valamely kereset aka­dálytalan üzésének s ebből bizonyos állandó jövedelem szerzésének fel­tételei tényleg és valójában fenn is forognak. (Curia P. III. 7117/1926. 1927. június 23-án.) Menytartás. Szerződésben kikötött tartásdíj. Az állandó birói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a szülő abban az esetben felelős az önhibáján kivül különélésre kényszerült va­gyontalan nő tartásáért, ha az önálló vagyonnal nem bíró fiu nejét a szülői házba, a szülő beleegyezésével hozza s a fiu tevékenységét egészben vagy túlnyomóan a szülő gazdaságában, üzletében vagy vállalatában fejti ki. A viszonyok változásával a szerződésben kikötött tartásdíj is fel­emelhető. (Curia P. III. 5964/1926. 1927. június 18-án.) A 10 A 11 A12 A 12

Next

/
Thumbnails
Contents