Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Az osztrák végrehajtási eljárás

255 ideiglenes intézkedés foganatosítását engedélyezheti, feltéve ter­mészetesen, hogy a kérelmezőnek biztositási, s még inkább: kielégítési végrehajtáshoz joga nincs. Egyebekben aszerint kell különböztetni, vájjon pénzkövetelésről, avagy más igényről van-e szó. a) Pénzkövetelés tekintetéhen ideiglenes intézkedésnek van helye, ha a fél ugy magát az igényt, mint azt valószínűsíti, hogy a kért intézkedés megtétele nélkül a pénzkövetelés behajtása meg­hiúsulna, vagy megnehezülne (veszély). A biztosítás módját a törvény taxatíve sorolja fel. Ilyenek: ingók és pénz őrizetbe vétele, a harmadadéihoz intézett letiltási rendelvény, elidegení­tési és terhelési tilalom, megjegyeztetvén, hogy pénzkövetelések biztosítására ingatlanokra vonatkozóan elidegenítési és terhelési tilalomnak helye nincs. Az igény fennforgásának valószínűsítése helyett a hitelezőként fellépő egyén biztosítékot tehet le, azon­ban a veszély fenforgásának igazolása biztosíték letétele által nem pótolható. > A gyakorlat a veszély valószínűsítését e részben olyképp magyarázza, hogy a fellépő hitelezőnek az ő~ követelése veszélyeztetését, tehát azt kell igazolnia, hogy adós magatartása által ezen követelésének behajtása van veszélyeztetve (szubjektív, konkrét veszély). Nem elég tehát adós fizetésképtelenségének, a behajtás elhúzására irányuló taktikájának igazolása. Épp ezen posztulátum felállítása teszi nehézzé a gyakorlatban a pénzkö­vetelésnek tekintetében ily ideiglenes intézkedés kieszközlését, mert a konkrét követelés veszélyeztetettségének kimutatása nem könnyű dolog, b) Egyéb igények tekintetében az igény fennállá­sának valószínűsítésén kívül elegendő az aggály a tekintetben, hogy a szóbanforgó igény érvényesítése egyébként meghiusittat­nék, illetve jelentékenyen megnehezittetnék. Ezekben az esetek­ben ideiglenes intézkedés kieszközlése tehát sokkal könnyebb, amihez még az is járul, hogy a biztositási intézkedéseket a tör­vény ilyen esetekben nem irja elő taxatíve, ugy, hogy a bíróság olyan intézkedést tehet, amilyent csak a konkrét eset megkíván Az ideiglenes intézkedés nem létesít zálogjogot és így egy harmadik személy által utóbb, habár biztositási végrehajtás utján szerzett zálogjog, az ideiglenes intézkedést hatályától tel­jesen megfosztja. Az ezen eljárásban hozott végzések ellen felfolyamodásnak van helye. Az ideiglenes intézkedést a kérelmező költségeire hozza meg a bíróság, amely költségeket azután a perben mint a per­költségnek egy részét az ellenfél terhére állapítja meg a bíróság. 7. Ami a Magyarország és Ausztria közötti végrehajtási jog­segélyegyezményt illeti, ennek kérdésével ugy jogdogmatikai, mint jogpolitikai szempontból egy más alkalommal leszek bátor foglalkozni. Itt csak annyit Ikivánok megjegyezni, hogy az Egyezmény alapján a magyar részről történt végrehajtási meg­kereséseket nálunk simán és minden zökkenőtől mentesen lefoga­natositják. Igaz viszont, hogy az eljárás elég hosszú, aminek oka egyrészt a wieni Executionsgerichtnek, amely a 21-ik kerület kivételével Wien összes kerületeire az ingóvégrehajtás tekinteté­ben illetékes, túlzsúfoltsága, továbbá nem utolsó sorban a meg­keresések hivatalos lefordításának szükségessége. Dr. Mauras Deutsch, wieni ügyvéd, a m. kir. követség jogtanácsosa.

Next

/
Thumbnails
Contents