Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Gyermek törvénytelenitése

232 jutnának, minthogy a csődhitelezők második osztályába soroztatván, joguk nyilik a rendszerint 0.00%-ot kitevő csődquótához. d Ezen fonák helyzetet még jobban kiélezi egy ujabb jogintézményünk, a kényszeregyezségi eljárás. A kényszeregyezségi eljárás előtt ugyanis a csődnyitást több mint hat hónappal megelőző fizetések már nem voltak megtámadhatók, vagyis egy aránylag rövid időponton tul érvényesült a quieta non movere elve. Ezzel szemben a kényszeregyezségi eljárás behozatala óta, minthogy ezen eljárás tartama nem számittatik be a 6 hónapba, gyakran a csődnyitást 1—1% évvel megelőző fizetések is megtámadhatók és igy a bizonytalanság aránytalanul hosszabb időre terjed ki. 4j Érthető, hogy ily körülmények között nem a közadós fél a csőd elrendelésétől, hanem az összhitelezők félnek ettől, mert tudatában vannak annak, hogy amig csőd nélkül legfeljebb hátralékos követelésüket vesztik el, addig csődnyitás esetén visszafizetik már azt is, amit már megkaptak. Vagyis : amig az actio Pauliana célja eredetileg az volt, hogy fegyvert szolgáltasson a hitelezőnek, mellyel az adós vagyonából kielégítéshez juthat, addig az actio Pauliana ma a hitelező ellen irányuló fegyver, amellyel visszaveszik tőle még azt is, amit az adós önként fizetett. i ! Kétségtelen, hogy ez az anomália a legsürgősebb orvoslást kívánja. Ennek a követelménynek azonban a törvényhozás lassúsága folytán megfelelni sem tudna, de törvényhozási intézkedésre szükség sincsen. A jogszabály jó volt eddig is, csak a gyakorlat tért el a törvény intencióitól. A birói gyakorlatra hárul tehát az a feladat, hogy az actio Pauliana igazi lényegét és célját újból érvényre juttassa. A birói gyakorlattól várjuk, hogy a fizetések megszüntetésének fennforgását a kétségtelenül kényelmesebb, de rendszerint igazságtalan eredményekre vezető külső ismérvek helyett a belső lényeg alapján vizsgálja ésa megtámadási keresetnekcsak ott adjon helyt, ahol a fizetéseknek tényleges megszüntetése megállapittatott és ilyképpen a megtámadott fizetés nem a jóhiszemüleg adott és jóhiszemüleg elfogadott teljesitést, hanem a többi hitelező rovására történt különleges elbánást jelenti. '^w'tflflfl A birói gyakorlat ily irányú kialakulása kétségkívül csökkenteni fogja a megtámadási perek számát, de helyre fogja állítani az actio Pauliana igazi célját, az összhitelezők megvédésének elvét. Dr. Rónai Sándor. Gyermek törvénytelenitése. Egyike azon relatíve ritkán előforduló eseteknek, amelyeknél ugy érzi az ember, hogy jó időnként verifikálni, élnek-e a praxisban még az egyetemen megismert jogszabályok. Magyar jog szerint tudvalevőleg az atya (már t. i. quem justae nuptiae demonstrant) megtámadhatja a feleségétől született gyermek törvényességét, ha bebizonyitja, hogy a kritikus időben nejével nem közösülhetett. Az opt. szerint (158. §., cf. 156. §.) a születésről való tudomástól három hó a megtámadás határideje, de ez magyar