Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 9. szám - Védekezés a pénz értékleromlásából eredő károk ellen

218 esetén, elvileg a helyzet kedvezőtlenebb lehet a hitelezőre nézve, mint akkor, ha nem kötött ki aranyat. Az érték állandóságának biztosítása tekintetében legyünk tisztában azzal is, hogy vannak egyesek, akik a francia jogi felfogásnak megfelelően hajlandók azt vitatni, hogy nem szabad akkor, ha a papírpénznek kény szerárfolyama van, arany ért éket kikötni ós az ily kikötés nem hatályos, az esetleg a szerződés semmisségét eredményezi. Vannak, akik azt vitatják, hogy a pengőértékről szóló törvény nem szól aranypengőről, aranypengő pénzt még ma sem vernek, igy a pengő aranyértéke mamég nem köthető ki. Ezek azonban feledik azt, hogy az aranypengő elképzelhető mint számolási érték és feledik azt is, hogy a Nemzeti Bank alapszabályainak 82. §-a értelmében a pénzszolgáltatás aranyértékben kiköthető, az 1923 : XXXVIII. t.-c. a helyettesíthető ingók fedezetét képező jelzálogjogi bekebelezést épen azért engedi meg, hogy lehetővé tegye a pénzleromlás elleni | védekezést. Nem hiszem, hogy gyakorlatilag helyes volna a pénzérték állandóságának az áruindexre való vetítéssel történő biztosítása, hiszen láttuk, hogy a buzazáloglevelek és egyéb helyettesíthető ingóságok kikötése az infláció idejében nem vezetett kellő eredményre. Leghelyesebbnek látszik a pénzérték leromlása elleni védekezés aranyra való vetítés, vagyis az aranyzáradék alkalmazása utján. Az ebben a kérdésben különböző államokban kifejlődött gyakorlatokat és különböző jogászi felfogásokat kitűnően ismerteti Dr. Nussbaum: .,Das Geld" cimü müvében és az alábbi fejtegetések során én is részben az ő nyomán haladok. Az aranyzáradék többféle lehet. Egyik formája : az adós kötelezi magát arra, hogy az illető belföldi pénznem aranyérméiben, vagyis nálunk aranypengőt fizet ; ez az aranyérme kikötés (Goldmünzklausel). A másik formula : az adós arra kötelezi magát, hogy ezen aranyérmék értékét fogja a megfelelő pénznemben teljesíteni ; ez az arany érték záradék (Goldwertklausel). A harmadik formula : az adós kötelezi magát arra, hogy bizonyos meghatározott sulyu finom aranyat, vagy pedig e finom aranynak mindenkori pénzbeli ellenértékét fogja szolgáltatni. A negyedik formula : az adós sem nem belföldi aranyérme, sem annak értéke, sem finom arany, hanem kifejezetten valamely külföldi valuta aranyérméiben való fizetésre (aranydollár, aranyfont) kötelezi magát. Szokásos volt végül a háború előtt az oly kikötés, hogy az