Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 8. szám - Az Országos Ügyvédszövetség balatonfüredi vándorgyülése

17 alkalma kiterjesztetnék a nélkül, hogy ez az ügyvéd-közjegyzö­ség intézményéhez vezetne, ez ellen az általános jogszolgáltatás szempontjából nem emelhető kifogás. BT, Kozma Jenő országgyűlési képviselő, ügyvéd: Az ügyvédet nem a diploma teszi ügyvéddé, — a diploma csak előfeltétel, — az ügyvédet azután az élet választja ki. A szabad kiválasztódási folyamatnak nagy akadálya lenne a numerus clausus, amely nem okvetlenül a leghivatottabbnak biztositaná az ügyvédi pályát. A magyar ügyvédséget a háború, forradalmak és az eze­ket követő általános elszegényedés és az hozta válságos hely­zetbe, hogy az inflációs időkben sokan szivesen hagyták ott fixfizetéses állásukat, mert ugy hitték, hogy a szabad ügyvédi pályán jobban fognak boldogulhatni. Az inflációs iaök elmultával ébredt társadalmunk elsze­gényedésünk tudatára. Miként minden pályán, ugy az ügyvédi pályán is a szabad kiválasztódási folyamat alatt kialakult egy bizonyos B-lista, vagyis azok, akiknél az ügyvédség feltételei­nek valamelyike hiányzott, a pályáról leszorultak és leszoruló­ban vannak, ezek azután előbb-utóbb más foglalkozás után fognak nézni és a megélhetés lehetőségének megfelelő ügyvédi szám előbb-utóbb ki fog alakulni. Az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága praktikusan csak ugy oldható meg, hogy a közönség egyrészt felviláigosittatik, hogy itt nem mina arany, ami fénylik, hogy tehát a fiatalság az ezen pályára való tódulástól lehetőleg visszatartassék, másrészt az ügyvédjelöltek sorába való felvétel lenne bizonyos módon, akár számarányhoz is kötve, korlátozva, de a kész ügyvéd már nem akasztható meg abban, hogy diplomával a kezében meg ne kísérelje az érvényesülést. 2

Next

/
Thumbnails
Contents