Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 7. szám - Die Organisation der Rechtsgemeinschaft. Untersuchungen über die Eigenart des Privatrechts, des Staatsrechts und des Völkerrechts. Von Dr.Walther Burckhardt [könyvismertetés]
62 holott alperes férje nem ügyvéd s ekként a maga részére ügyvédi díjazást ki sem köthetett. A tényállás szerint, alperes férje a felperes megbízásából és részére a legkülönfélébb tevékenységet fejtette ki; már most arra tekintettel, hogy az N •/. alatti okiratban foglalt díjazás nem az alperes által személyesen teljesítendő perbeli cselekményekért és bíróságok, vagy más hatóságok előtti személyes eljárásért, hanem az N •/. alattiban felsorolt ügyek elintézésének irányításáért köttetett ki olyképen, hogy az alperes férje a megállapított 20,000.000 korona ellenében tartozik az esetleges perköltségeket (bélyeg, ügyvédi díj) is viselni; ugyanazért s arra is tek ntettel, hogy a fenti irány\i tevékenység díjazása nem ügyvéd javára is érvényesen kiköthető, a felperes keresetének a turpis causára fektetett jogalapja sem állhat meg. (Curia P. V. 4551/1926. 1926. december 15-én.) ^ Tulajdonközösség megszűntetése. A vagyonközösségnek birói árverés utján való megszüntetésére az idő ezidő szerint sem alkalmas. Pénzünk értékének ingadozása megszűnt ugyan, az ingatlanok értékéről azonban ezt mondani nem lehet. Kétséges, hogy az árverés alá bocsátandó ingatlan valódi értékének megfelelő árban eladható lesz-e? Ilyen körülmények között kétséges az is, hogy az árverés folytán ház nélkül maradó társtulajdonos megfelelő házhoz vasy lakáshoz juthat-e és hogy egyáltalában a kereseti előadás szerint bérbeadott s ekként a birtokbalépés tekintetében korlátozás alatt álló házért megfelelő vételárat el lehet-e érni. (Curia P. V. 2648/1926. 1927 március 30-án.) Kártérités felmerült perenkivüli költségekért. A felperes jogával élt akkor, amidőn a gyámhatósághoz fordult a tartásdíj felemelése iránt azon az alapon, hogy a gazdasági viszonyokban beállott változás miatt a gyermekenként és évenként kötelezett tartásdíj már nem felel meg céljának s a felperes az ebből az eljárásból az alperesre hárult azért a kárért, hogy neki költséget okozott, csak akkor felelős, ha az eljárást csak bosszantás, vagy károsítás céljából tette folyamatba. (Curia P. III. 1907/1927. 1927 május 18-án.) Háztulajdonos felelőssége járda síkosságáért. A háztulajdonos az ingatlana előtt elhúzódó úttestnek a gyalogjárók részére szánt helyet gondozni és olyan karban tartani tartozik, hogy ott a gyalogjárók a saját testi épségük veszélyeztetése nélkül közlekedhessenek; és amennyiben e körül a kellő gondosságot elmulasztaná, az ezzel okozott kárért felelős. Az adott esetben azonban az alperes terhére kártérítési felelősséget eredményező mulasztásnak nem minősíthető az a körülmény, hogy a baleset idejében a gyalogjárót a síkosság ellen még nem hintette be. Mert abban az időben a köztajmsztalat szerint rendes világosság még nincs ós ilyen korán a közlekedés rendszerint még nem kezdődik meg, tehát a házjulajdonos terhére sem tudható be, ha akkor még a gyalogjáró kellő behintéséről'nem gondoskodott. (Curia P. VI. 1075/1927. 1927 május 24-ón.) A 38 A 38