Polgári jog, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 7. szám - Die Organisation der Rechtsgemeinschaft. Untersuchungen über die Eigenart des Privatrechts, des Staatsrechts und des Völkerrechts. Von Dr.Walther Burckhardt [könyvismertetés]

62 holott alperes férje nem ügyvéd s ekként a maga részére ügyvédi díjazást ki sem köthetett. A tényállás szerint, alperes férje a felperes megbízásából és részére a legkülönfélébb tevékenységet fejtette ki; már most arra tekintettel, hogy az N •/. alatti okiratban foglalt díjazás nem az alperes által szemé­lyesen teljesítendő perbeli cselekményekért és bíróságok, vagy más ható­ságok előtti személyes eljárásért, hanem az N •/. alattiban felsorolt ügyek elintézésének irányításáért köttetett ki olyképen, hogy az alperes férje a megállapított 20,000.000 korona ellenében tartozik az esetleges per­költségeket (bélyeg, ügyvédi díj) is viselni; ugyanazért s arra is tek ntettel, hogy a fenti irány\i tevékenység díjazása nem ügyvéd javára is érvénye­sen kiköthető, a felperes keresetének a turpis causára fektetett jogalapja sem állhat meg. (Curia P. V. 4551/1926. 1926. december 15-én.) ^ Tulajdonközösség megszűntetése. A vagyonközösség­nek birói árverés utján való megszüntetésére az idő ezidő szerint sem alkalmas. Pénzünk értékének ingadozása megszűnt ugyan, az ingatlanok értékéről azonban ezt mondani nem lehet. Kétséges, hogy az árverés alá bocsátandó ingatlan valódi értékének megfelelő árban el­adható lesz-e? Ilyen körülmények között kétséges az is, hogy az árverés folytán ház nélkül maradó társtulajdonos megfelelő házhoz vasy lakás­hoz juthat-e és hogy egyáltalában a kereseti előadás szerint bérbeadott s ekként a birtokbalépés tekintetében korlátozás alatt álló házért meg­felelő vételárat el lehet-e érni. (Curia P. V. 2648/1926. 1927 március 30-án.) Kártérités felmerült perenkivüli költségekért. A felperes jogával élt akkor, amidőn a gyámhatósághoz fordult a tartásdíj felemelése iránt azon az alapon, hogy a gazdasági viszonyok­ban beállott változás miatt a gyermekenként és évenként kötelezett tar­tásdíj már nem felel meg céljának s a felperes az ebből az eljárásból az alperesre hárult azért a kárért, hogy neki költséget okozott, csak akkor felelős, ha az eljárást csak bosszantás, vagy károsítás céljából tette folya­matba. (Curia P. III. 1907/1927. 1927 május 18-án.) Háztulajdonos felelőssége járda síkosságáért. A ház­tulajdonos az ingatlana előtt elhúzódó úttestnek a gya­logjárók részére szánt helyet gondozni és olyan karban tartani tartozik, hogy ott a gyalogjárók a saját testi épségük veszélyeztetése nélkül köz­lekedhessenek; és amennyiben e körül a kellő gondosságot elmulasztaná, az ezzel okozott kárért felelős. Az adott esetben azonban az alperes terhére kártérítési felelősséget eredményező mulasztásnak nem minősíthető az a körülmény, hogy a bal­eset idejében a gyalogjárót a síkosság ellen még nem hintette be. Mert abban az időben a köztajmsztalat szerint rendes világosság még nincs ós ilyen korán a közlekedés rendszerint még nem kezdődik meg, tehát a ház­julajdonos terhére sem tudható be, ha akkor még a gyalogjáró kellő be­hintéséről'nem gondoskodott. (Curia P. VI. 1075/1927. 1927 május 24-ón.) A 38 A 38

Next

/
Thumbnails
Contents